Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Az 1950-es években egy traktoros a szobrot helyéről kidöntötte munka közben. 1957-ben az alapítványtevő fia, Lengyel József kérvényezte a szobor áthelyezését az utca bejáratának másik sarkára, háza mellé.

66 Ehhez 5 méternyi telket is kellett venni a családnak. A szobor felújítás után ekkor került mai helyére. A talapzaton álló pillér-törzsből kiinduló oszlop egy ívesre formált kis „házat", tetőzetet tart, amely a szobor védelmét szolgálja. A kegyszobor anyaga homokkő. A Fájdalmas Anya a halott Jézust tartja térdén. Jézus jobb karja könyékben hajlítva lóg. Mária is, Jézus is császári koronát viselnek, tetejükön kereszttel. Mária fátyla a korona alól a talprészig leér, széle csipkézett. Ruhája vörösesbarna, elől szív-faragvány domborodik ki. Jézus teste fehér. A koronák, az ágyékkendő barnára festettek. A szobor mintaképe, prototípusa a sasvári Piéta. A sasvári templom kegyszobrának képe az 1730-as évektől kis szentképeken vagy ponyvafüzetek metszetein óriási példányszámban terjedt el az országban.

67 A katolikusok hite szerint menedéket jelentett a testilelki bajokban szenvedőknek. A kegyszobor közösségi vallási funkciót is betöltött. 27. Szent Fülöp-szobor és harangláb (13. kép) Hevestől 6 km-re, a Kishercegtagban létesült. A földterület hitbizományi birtok volt, az 1830-as évektől a Coburg-hercegeké. A Szent Fülöp szobrot és fölötte a haranglábat egy kis haranggal Fülöp Józsiás, Szász Coburg és Gothai herceg állíttatta 1941-ben. Ünnepélyes megáldása 1941. június 22én tábori mise keretében történt. Fenntartási alapként 50 pengőt hagyott a herceg erre a célra, melyet tisztje, Reiter Ervin fizetett be az alapítványi pénztárba.

68 Az állíttató vélhetően a névazonosság miatt választotta Szent Fülöpöt védőszentjének. A szobor és a harangláb közelében több épület is állt: iskola, imaterem, cselédlakások, gazdasági épületek. Ezeket főként az 1920-as évektől kezdve létesítették az uradalom munkásainak ellátására. A kis központot Hercegi Belső-tanyaként is emlegették.

69 Mara a házakból semmi nem maradt, csupán a szoborfülke és a harangláb látható szobor nélkül, harang nélkül. Funkciója megszűnt, így pusztulásra van ítélve. A három jegenyefa között megőrződött építmény hatszögletű léckerítéssel volt körülvéve. Anyaga nem egységes: riolittufa, keményebb fehér kőzet, az összeillesztéseknél beton. A fülke boltíves, belül tágas. Benne volt Szent Fülöp szobra, egyesek 66 Az engedélyt a Felnémeti Honvédség adta meg, a honvédségi térképen szerepel. 67 VEREBÉLYI Kincső 1993a. 133-138.; CSÁSZI Irén 1998. 304. 68 EFL. A.p. 1940-1960. 69 PELLE Béláné 1980. 98. 365 13. kép. A Szent Fülöp-szobor helye és a harangláb. 2000.