Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Út menti keresztek Elterjedésük az egész ország területén a XVIII. század második felétől a XX. század első feléig a leggyakoribb. A keresztkultusz páratlan barokk virágzását a háborúk, a török pusztítás, a pestisjárványok lelki megrázkódtatásai, szorongásai magyarázzák. A kereszt „ a hívek számára nemcsak a megváltás eszköze, hanem a fájdalomban megtisztult reménység, keresztény méltóság biztató szimbóluma is".

4 Hevesen a török kiűzése után újjászerveződött a plébánia, újjáépítették a templomot, megindult az egyházi élet.

5 Feltételezhetnénk, hogy a következő évtizedekben keresztet is állítottak a településen, ám ennek semmi nyoma nincs. Az Eszterházy Károly püspöksége idején, 1766-1767-ben készült egyházlátogatási jegyzőkönyvek összeírták az egyházmegye területén lévő kereszteket is. A jegyzőkönyv Heves vonatkozásában egyetlenegy keresztet sem tüntet fel.

6 Meglepő ez azért is, mert az egri egyházmegye területén 159 helységben találtak keresztet, szobrot, kőoszlopot, köztük Heves környékén is: Dormándon, Erdőtelken, Tarnabodon, Kaiban, Kápolnán egyet-kettőt, Jászapátiban négyet, Jászberényben tizenegyet.

7 A ma ismert legrégebbi hevesi kereszt 1793-ból való, a Felső temetőben, egy dombon található.

8 A hagyomány szerint járványban elhaltak tetemei fölött emelték, „Nagy-kereszt"-пек nevezik.

9 A keresztállításoknak Heves esetében két nagyobb korszakát lehet elkülöníteni állíttatásuk számának megnövekedése, az állíttatok körének társadalmi helyzete és a kereszt, illetve a corpus megjelenítése alapján. Az első nagy korszak a XIX. század első két évtizede. Ez időszakban a dokumentumok szerint hét keresztet emeltettek, szinte kizárólag birtokos nemesi családok. Ide sorolhatóan az 1840-es években még három kereszt készült. Aztán 1898-ig, több mint ötven évig, nem történt új keresztállítás. Ez a jelenség a XIX. század második felére vonatkozóan az ország más területén is megfigyelhető.

1

" A második korszak az 1910-es, 1920-as évek, amely évekből öt kereszt állításának ideje ismert, de a nem datáltak közül típusjegyeik alapján több is ide tartozik. Jellemzőjük, hogy gazdaközösség és kisbirtokos, illetve földművelő parasztok emeltették hálából. A legújabb keresztet 1996-ban állíttatták az Újtelep városrészen épült új templom mellé. A vizsgált 24 kereszt és harangláb közül 20 állíttatója ismert. Ötöt birtokos nemesi családok emeltettek a XIX. század első felében, hármat szőlősgazda-közösség, illetve tiszttartóság, kettőt a hívek közössége, hatot földművelő házaspár, négyet magánszemély (özvegyasszonyok, tanár). Hevesen nem jellemző, hogy egy család több keresztet is állíttatott volna, mint az Eger környéki falvakban." Erre egyetlen példa van, a nemesi Radies család esetében, akik két keresztet emeltettek. 4 FAJCSÁK Attila 1990. 37. 5 A plébánia alapítási éve 1696. A templomot 1718-tól építették újjá. Ekkortól vezetik az anyakönyveket is. 6 KOVÁCS Béla 1999. 88. 7 KOVÁCS Béla 1999. 89. 8 Leírása: DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. III. 293., 295. Az első katonai térképfelmérésen, 1783-ban ez a terület még nem temető. 9 PELLE Béláné 1980. 91. 10 FEKETE János 1984. 80-106. 11 CSÁSZI Irén 1998.305. 348