Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

A keresztállítások legfőbb oka, célja a védelem biztosítása a település, a közösség vagy a család számára természeti csapás, betegség, háborús pusztítás ellen. Jelentős részük hálából készült a háború túléléséért, föld vételért, a család „megélhetéséért". Engesztelés a célja azoknak a kereszteknek, melyeket a már bekövetkezett csapás után, újabb bajok elhárítására emeltettek. A ma meglévő 13 kereszt közül mindössze öt található a település belterületén: a templomok előtt, a városból kivezető út mentén, és a város szélén magánházak kertjében. A külterületen állók elhelyezkedése több érdekességet tartogat. Megfigyelhető, hogy egy (a Németh-kereszt) kivételével mind Heves északi, északnyugati részén, Jászszentandrás, Boconád, Alatka irányában helyezkednek el. E terület nagy részét megközelítően a XVIII. század végéig erdő borította.

12 Az erdőirtások után a földet fokozatosan müvelésre fogták, amely kiválónak bizonyult szőlő- és dinnyetermesztésre.

13 A XIX. század utolsó évtizedére különösen megnőtt a hevesi homoki szőlők jelentősége, mert a filoxéravész tönkretette a mátraalji és az egri borvidéket. Heves határában 1870-ben 450 holdon, 1900 körül 1400 kat. holdon, 1936-ban 2238 kat. holdon termeltek szőlőt.

14 Egyre több tanyát építettek, a dűlőutak mentén összefüggő házsorok alakultak ki, a vidék benépesült. Elősegítette ezt az is, hogy az uradalmak (legnagyobb a Coburg hercegeké, az ún. Hercegtag) Hevesnek ezen a homokos részén nagyszámú helyben lakó munkaerőt, cselédséget foglalkoztattak. A benépesülés leginkább az 1920-45 közötti időszakban teljesedett ki, de tovább növekedett az itt élők aránya a mezőgazdaság átszervezése után is. 1920-ban a lakosság 5,9%-a élt külterületen, 1980ban ez az arány 6,3%. Ekkor Bernáthegyen 222, Rózsahegyen 63, a Kapitányhegyen 20, az Ötödrészi szőlőben 50 fő volt a nyilvántartott lakosok száma.

15 Ezen a tájon a keresztállításokat, harangláb- és kegyszobor-építéseket elősegítette, hogy innen Heves temploma átlag 5-6 km távolságra van. Az itt élőknek szükségük volt saját, felszentelt vallási építményekre, ájtatossági helyekre, amelyek még a templom egyes funkcióit is viselték. (A funkcióknak megfelelő kultikus cselekvéseket bővebben a szokásleírásoknál fejtem ki.) A homokbuckás területen a dűlőutak melletti kereszteket igyekeztek kis dombra, magaslatra állítani. Ennek célszerűségén (messze látható) kívül lélektani indítéka leginkább az lehetett, hogy ezáltal is igyekeztek közelebb kerülni az égi világhoz. A hagyományos paraszti kultúrában természetes, hogy van egy látható világon túli világ. A kereszt - mint felszentelt tárgy - a mennyei és a földi övezet közötti találkozási ponttá válik, mely biztosítja az evilági ember és az égiek kapcsolatát.

16 Több kereszt útkereszteződéseknél áll. Az ilyen elhelyezés eredete a kereszténység előtti időkbe vezet vissza. Az ősi világkép szerint itt, a senki földjén, az átmeneti zónában démonikus erők jelentkeznek. A hármas keresztutaknál a néphit szerint boszorkányok járkálnak. A kereszt felszentelése által egyszerű tárgyból transzcendessé válik. így lesz alkalmas arra, hogy megszüntesse a démonokat, elhárítsa a rontást. Az 12 SUGÁR István 1985. 274-275. Térkép: 1783. katonai felmérés. 13 GY. GÖMÖRI Попа 1998. 27. 14 BOROVSZKY Samu 1909. 162. és LADÁNYI Miksa 1936. 195. 15 MAJOR Jenő-PALOVICS Lajos 1981. 16 A kereszt szakrális központ szerepére több kutató is felhívta a figyelmet: LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor 1997. 119-123.; BARTHAElek 1992. 55-56. 349