Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Cs. Schwalm Edit: Az egri férfiviselet alakulása a források tükrében
Az egri szabócéh. Szabók - termékek Az egri férfiviselet változását a XIX. század második felétől a fertálymesteri tablók fényképei alapján tudjuk nyomon követni. Ezek bizonyítják, hogy még mindig él és virágzik a több évszázados hagyományokra visszatekintő szabómesterség Egerben. A fennmaradt mesterremek készítését előíró könyv mellett erről tanúskodnak a történetéről fennmaradt iratok, tárgyak. 71 A Kárpát-medence egyik legrégebbi szabócéhe az egri, első kiváltságlevele 1455-ből származik, és a szabók és posztónyírók együttes céhének adatott. 1736-ban a posztónyírókról már nem esik szó, de a céhen belül megnövekedett a szűrszabók száma. Legfontosabb szervezeti változás 1775-ben következett be, ekkor váltak ki a szűrszabók. Ettől kezdve Magyar és Német Szabó Céhről van szó, és ekkor jegyzik fel a tagok névsorát. A szétváláskor a szűrszabók 22-en, az ún. „vékonyszabók" 62-en dolgoztak Egerben. A fennmaradt névsorból kitetszik, hogy a céh jellege elsősorban magyar volt, a német szabók száma ebben az időben kb. 20-25%. A XIX. század elejétől a német szabók száma megnövekedett. 72 A magyar és német szabócéh 1820-ban kérvényezte, hogy külön céhet kívánnak alkotni. A német szabócéh 1821-ben kapott céhlevelet I. Ferenctől. 73 Az 1872-es ipartörvénnyel megszűntek a céhek, helyettük létrejöttek az ipartársulatok. Sok településen azonban, pl. Gyöngyösön, a céhes hagyományok még sokáig továbbéltek. 74 Egerben is hasonló volt a helyzet, amint ez Stokker János egri magyar szabómester visszaemlékezéséből is kiderül. 75 Stokker János 1868-ban született Nagytályán. 1883-tól 1886-ig Eger leghíresebb, első szabómesterénél, Hibay Györgynél tanult. Az inasidő rendesen 4 év volt, de érte évente 3 mázsa búzát fizettek a szülei a mesternek, hogy egy évvel hamarább szabadítsa fel. A szerződést a céhrendszerből megmaradt testület előtt kötötték (1883!). A Dobó István Vármúzeum történeti gyűjteményében lévő egri szabócéh szegődtető könyve - leltári száma: 81.57.1. Történeti dokumentáció 1872-től 1884-ig tartalmaz adatokat arról, hogy melyik mesterhez, ki szegődött inasnak, hol született, milyen feltételekkel és mennyi időre kötött szerződést. A mester állandóan 2-3 inast tartott, akik „ koszton, kvártélyon " a mesternél voltak, a műhelyben étkeztek és ott aludtak. A segédek szintén a műhelyben aludtak. Az inasok takarítottak, fűtöttek, és rendben tartották a petróleumlámpákat. A szőlőből is az inasok hordták haza a gyümölcsöt, zöldségeket. Más mesternél az inas gyereket is dajkált, a konyhán segített, Hibay Györgynél ezt nem kellett az inasoknak végezni. A munka virradattól estig tartott. Télen 6-kor, nyáron 5-kor kezdték a munkát, és este 7-ig dolgoztak. A műhelyben már volt varrógép, de sokat kellett kézzel öltögetni, mert a gépet még akkor nagyon kí71 Az egri céhek közül a szabócéhnek maradt fenn leggazdagabb irt- és tárgyi anyaga. Pl. a Történeti dokumentációs gyűjteményben: 81.40.1. Oláh Miklós egri püspök oklevele az egri szabócéhnek, 1550.; 81.45.1. Az egri szabócéh szabályzata III. Károlytól 1737.; 81.58.1. és 94.7.1. mesterlevelek a szabócéhtől; 81.43.1. és 81.44.1. Az egri szabócéh protokolluma stb. Tárgyak: 81.4.1. és 81.3.1-2. az egri szabócéh céhbehívó táblái; 81.20.1-5. az egri magyar szabók céhládája stb. Közli: CSIFFÁRY Gergely, 1982. 72 BALASSA Iván 1968. 249-256. 73 HMLXV-6/2-25. Közgyűlési iratok. 74 B. GÁL Edit 1984. 319-342.; FLÓRIÁN Mária 1984. 380-383. 75 Stokker János egri magyar szabómester, Eger, Dobó u. 7. sz. visszaemlékezése. Gyűjtötte: Gallassy Lajos 1952. VII. 12. Az egri magyar szabóiparról. Legányi Ferenc többkötetes naplójában maradt fenn: IV kötet. 451^160. lap. Mátra Múzeum, Gyöngyös. Másolata: ENA. 4-67. 313
