Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Veres Gábor: Közösség és környezet. A környezet hatásai a Bél-medence népi társadalmára a XIX. század második felében

A települések népi kultúrájában a mai napig több olyan tényező hat, amely erre vezethető vissza. Ugyanakkor a természeti tényezők befolyása és a társadalom fejlettségi foka között fordított az arány. 4 A XIX. század végétől felgyorsult és a népesség mind nagyobb részére hatást gyakorolt az iparosodás, mely nemcsak az ipari munkahelyeket, jövedelmet jelentet­te, hanem az ipar által előállított termékek megjelenését a háztartásokban, paraszti gazdasá­gokban. A természeti környezet hatásai a társadalom fejlődésével párhuzamosan csökken­nek, veszítenek jelentőségükből. A medencében található települések közös vonásainak a természeti okok mellett történelmi gyökerei vannak. A helységek történetének néhány feje­zete szintén kapcsolatba hozható a természeti környezettel, ezek a földrajzi közelségből adódtak, nagyobbrészt azonban ettől függetlenül alakult. A terület a X-XI. századtól a Bél­nemzetség szállásbirtoka volt. A nemzetségi birtoktestre még IV. Béla 1261-ben kiadott oklevelében is található utalás. 5 A közös birtoktestrészeit Albél, Középbél és Felbél jelzők­kel különböztették meg egymástól. 6 A Középbél névvel jelölt területekből a későbbi Bél­apátfalva, Albélből Mónosbél, Felbélből pedig Bükkszentmárton alakult ki. Mikófalva és Bekölce területe szintén a birtoktesthez tartozhatott, de a települések első említése már a nemzetségi birtok felosztása után, a Bél (Ug) nemzetségbeli tulajdonosokról történik. Bala­ton népességét is ehhez a nemzetséghez köti a történeti irodalom. 7 A falu kialakulására több a szájhagyomány útján fennmaradt történet is utal. 8 A nemzetség eredetére vonatkozóan is több elméletet publikáltak. A településeket a néprajztudomány a palóc etnikai csoporthoz sorolja, így a palócok eredetének keresése több kutatónál a nemzetség gyökereinek vizs­gálatával haladt egy szálon. A nemzetség eredetének kérdése máig vitatott, de a települé­sek népességének közös eredetéhez nem férhet kétség. Ugyanakkor nemcsak a medencében, hanem annak környezetében is a palóc etnikai csoporthoz tartozó lakosság él. A közigazgatás és az egyházi igazgatás a községek történelmében sokféleképpen alakult. Az évszázadok során Az Eger-patak mentén húzódott Heves és Borsod vár­megyék határa. 3. táblázat Település neve Borsod megyéhez tartozott Heves megyéhez tartozott Balaton 1945 előtt 1945-től napjainkig Bekölce 1492-ben, Határának M-e XVI. század közepétől a XVIII. század közepéig, 1786-tól 1807-ig 1546-ban, XVI. század közepétől a XVIII. század közepéig a település, 1807 -tői napjainkig Bélapátfalva 1945 előtt 1945-től napjainkig Bükkszentmárton 1945 előtt 1945-től napjainkig Mikófalva ­napjainkig Mónosbél 1945 előtt 1945-től napjainkig 4 KOSA László 1990.65. 5 KOVÁCS Béla 1996. 17. 6 IPOLYI Arnold 1866.20. 7 BOROVSZKY Samu 1909. 8 KORMOS Vilmos 1956. Felbél település (Szentmárton) pusztulása után a lakosság egyik fele északabbra vándorolt és alapítja meg Balatont. KORMOS Zsigmond 1988. Beel Anton nevű első telepesre vezeti vissza a falu létrejöttét. 281

Next

/
Oldalképek
Tartalom