Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

Noszvajon 1931. december 4-én az alábbi cselédeket választották: tehéncsordás (Nyírő Sándor), borjúcsordás (Pásztor István), kondás (Farkas Károly), kecskepásztor (Pintér Gábor pupi), mező- és hegykerülők (a Vesszősben és a Zsidószélben I. Kónya Miklós, a Határban Sike Ferenc, a Csókáson Máté Sándor, a Perzselőn Rozsnaki Lajos, a Hercegen Csufor István, a Gyalog tag, Hosszúszél és Kenderföld dűlőben B. Tóth János). 1941-ben még volt külön nagycsordás és kiscsordás, 1946. december 31-én azonban csak egy csordást, kondást, kecskést és 6 kerülőt fogadtak.

86 Mezőtárkányban 1894. december 19-én tartotta meg a gazdaközönség rendes gyűlése a pásztorfogadást. Tehéncsordás lett Ferentz Ambruzs és Császár István, gulyás Takáts József, borjúcsordás Székely Márton, kondás Márton György. 1895-ben felvégi csikóst (Német István) és alvégi csikóst (Boda László) is fogadtak.

87 A közbirtokossági alkalmazottak járandóságát rendszerint számos állatonként állapították meg, illetve vetették ki a tagokra, vagy mind a terményt, mind a pénzt egy összegben rögzítették. A tehéncsordás Felsőtárkányban 1922-ben Vi véka búzát és egy vacsorát vagy 100 koronát kapott számos állatonként. Egy nyilas fa is megillette. 1924-ben a fél véka búza mellett egy kenyér, egy vacsora és 200 korona a csordás járandósága. 1932-ben a tehén- és borjúcsordás illetményét együtt határozták meg: egy számos állat után г

А rész búza, egy kenyér, egy vacsora és 50 fillér. Ez egyenlő arányban osztandó szét köztük azzal a kikötéssel, „hogy a tehéncsordásnak Bajza bera Lajosnak 15 vacsorával több jár". A borjúcsordás illetménye Felsőtárkányban számos állatonként Уг véka búza, fél kenyér és 100 korona, valamint egy nyilas tűzifa 1922-ben. A kenyér és vacsora biztosítását a csordás szervezte, s egy nappal korábban a reggeli kihajtáskor szólt a soron következő gazdának, hogy tőle kéri a kenyeret és ott fog vacsorázni. Ilyenkor egyetlen család sem nézetté le magát és bőséges vacsorával várták a pásztort. Felsőtárkányban azt is megkérdezték, hogy mit szeretne vacsorázni.

88 Bélapátfalván a csordás bére egy véka búza darabonként, egy pengő és két szekér tőke a falusi erdőből. 1944-ben a véka búza kiegészült 1 véka, vagyis egy szakajtó krumplival, a pénzösszeg 5 pengő és 1 kg zsiradékot (szalonna vagy zsír), valamint 5 szekér fát is kap. 1946-ban a tűzifát 4 m

3-ben állapították meg, a pénz 2000 pengő és új járandóság a 3 liter tej vagy 4 dl olaj. Ekkor rögzítették a csordás kötelezettségeit: „köteles rendes időben kihajtani és hazabocsátáni, deleltet, 2 hetenként változtatja a legelő területet. Minden mulasztásért 1 véka búzát von el tőle a legeltetési társulat".™ Noszvajon 1927-ben a csordás egy darab „számos szarvasjószág" után fél véka búzát, 50 fillér talpkoptatást és egy vacsorát kapott azon jószágok esetén, amelyeket július 1. előtt hajtottak ki. 4 pengő ruhakoptatási díj is szerepel a járandóságai között. 1931-től a vacsora mellett kenyeret is kap a csordás. 1932-ben úgy döntenek, hogy ha valaki a vacsorát meg akarja váltani, akkor helyette egy fél véka búzát vagy annak a napi árát köteles megfizetni. A fél véka búzában a kenyér is benne foglaltatik. A természetben adott vacsora esetén a kenyér 5 kg-nál könnyebb súlyú nem lehet. 1946-ban a búza járandóságot 20 literben állapították meg „egy egész szám" után és a vacsora, kenyér mellett 2 forint talpaló pénz is járt a csordásnak.

90 86 HML V-263/1. 62., 265-266., 339. 87 HML V-258/2. 14-15., 19. 88 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 149-150. 89 HML V-210/3/15. 51., 155., 196. 90 HML V-263/1. 258