Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

Mezőtárkányban a XIX. század végén egy összegben rögzítették a tehéncsordások bérét. 1894-ben „38 köböl életet" kapnak, amelynek a fele búza, fele афа. 3 darab jószág után egy kenyér és pásztoronként egy legelő illetőség is jár számukra. 1946-ban a 40 mázsa búza mellett fél hold tengeri föld, tehenenként Vi kenyér, 2 liter tej és 2 db tojás a csordás bére. A borjúpásztor 4 darab után kapott egy kenyeret és 10 köböl élet, valamint egy legelő illetőség a járandósága." Bélapátfalván az 1930-as, '40-es években gulyást is alkalmaztak, aki a növendékmarhát, illetve az ökröket őrizte. Bére 1936-ban darabonként egy véka búza és egy pengő, 1937-re viszont már egy összegben állapítják meg a járandóságát (18 hektó búza, 160 pengő, 4 méter tűzifa, egy tehén legelő). 1945-ben számos állatonként egy véka búza, 10 pengő, 1 rész burgonya ősszel, 25 pengő zsiradékba, 2 szekér tűzifa az illetménye és biztosítják, hogy akkor is 100 jószág után járó bért kapjon, ha kevesebb állat legel a gulyában. 1948-ban az ökörgulyás bére páronként 1,5 véka búza, 2 kenyér, Vi kg szalonna vagy ennek a napi ára és 5 forint.

92 Nagyvisnyón a gulyás egy jószág után egy véka búzát, 50 fillér bocskor pénzt és házbért, valamint 2 szekér fát kapott 1931-ben.

93 Mezőtárkányban 1894-ben a gulyás 3 darabonként kapott egy véka életet (fele búza, fele афа), egy kenyeret és összességében 2 legelő illetőséget.

94 Poroszlón a századforduló évtizedeiben a csordások bére 40 köböl búza, a gulyásoké 45 köböl és két tehénjárás a legelőn, valamint állatonként egy korona. Ugyancsak megillette a pásztorokat a legelők lapályos részeinek, a. fenekeknek a nyári használata. Ezeket rendszerint lekaszálták, ha a víz kiszáradt belőlük. A csordások, gulyások a bérükből maguk fogadták a bojtárokat.

95 A csikós illetményéről mezőtárkányi adataink vannak. 1895. március 21-én két csikóst fogadtak, akik állatonként 1 ft-ot és egy Уг kenyeret kaptak és fejenként 3-3 ló legeltetési jogát. Mindaddig kötelesek a ménest őrizni, amíg a lovak kint lehetnek és a ménes 15 lónál kevesebb nem lesz. Tilalmazzák számukra, hogy valakinek a lovára ráüljenek, mert első alkalommal 5 ft, azután pedig alkalmanként egy forinttal nagyobb összegű büntetést fizetnek.

96 Kecskepásztort, kecskést Párádon és Noszvajon fogadtak a gazdák az 1930-as, '40-es években. Párádon 1936-ban egy kecske után 50 fillér és 10 liter búza, geda után 50 fillér a bére. Noszvajon 1946. december 31-én a kecskés számára minden szám után 20 liter búza, vacsora, 1 kenyér és 2 ft talpalló járt.

97 A kondás jövedelmét is az állatok száma befolyásolta. Felsőtárkányban az egy éves disznó egy számos jószág, a karácsonyi fialású malacból kettő, a tavaszi fialásúból három adott ki egy számot. 1922-ben a járandóság darabonként egy véka búza és 2 korona, karácsonyi malactól 5 liter búza és 1 korona 20 fillér, nyári malac után 1 korona. Később az inflációnak megfelelően emelték a pénzösszeget, de a termény maradt. 1932-ben úgy döntött a közgyűlés, hogy azok a sertéstulajdonosok, akik csak pár hétig tartanak sertést a le91 HML V-258/2. 14., 15., 61., 240. 92 HML V-210/a/15. 41-42., 51., 179., 252. 93HMLV-276/b/l. 94 HML V-258/2. 15. 95 KOVÁCS Károly 1994. 146. 96 HML V-258/2. 20. 97HMLV-263/1.339. 259