Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

tet és azt külön kimérték a volt úrbéreseknek. Példaként említhetjük néhány Heves megyei község adatait.

10 Község Egy telekre jutó legelő kisholdban Összes elkülönített legelő kat. holdban Atány 8 694 Egerszalók 10 474 Gyöngyössolymos 10 450 Felnémet 11 362 Felsőtárkány 11 ? Heves 5 412 Mezőtárkány 11,5 1054 Nagyvisnyó 16 erdő és legelő 550 erdő és legelő Noszvaj 9 erdő és legelő 348 erdő és legelő Párád 18 646 Poroszló 14 1925 A közös legelőhasználatot a XIX. század végétől megjelenő törvények foglalják egységes keretbe. Az 1894. évi XII. te. korlátozza a közös legelők felosztását, amihez a földművelésügyi miniszter engedélye kellett. A törvény szerint az osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés és az apaállattartás módozatait. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró, a birtokossági közgyűlés határozatait pedig a községi elöljáróság hajtja végre." Az 1913. évi X. te. mondja ki, hogy a közbirtokosságok legeltetésben érdekelt tagjaiból legeltetési társulatokat kell szervezni. A jogképes társulatnak tagja volt mindenki, akinek a társulat kötelékébe tartozó legelőben tulajdoni vagy használati illetősége volt. Az illetőség másra is átruházható. A társulat köteles volt legelőrendtartást megállapítani. A kiadásokat a legeltetési díjakból és a társulat vagyonának jövedelmeiből fedezték, s ha ez nem elegendő, tagsági járulék is kivethető. A társulatot az elnök képviselte, mellette választmány működött. A tagok a társulat ügyeiben a közgyűlésen határoztak, de itt választották meg a tisztségviselőket, állapították meg a legelőrendtartást is. Közgyűlést évenként legalább egyszer kellett tartani, ahol a tagok szavazati jogukat illetőségeik arányában gyakorolták. A közös legelő tulajdonosa a társulat volt, ahol a tagok illetőséggel rendelkeztek.

12 A rendelet végrehajtása, a legeltetési társulatok megalakítása az első világháború kitörése miatt sokáig elhúzódott, és csak az 1920-as, '30-as években történt meg. A földbirtokrendezésről szóló 1946. évi IX. te. 23. §-a szerint „azokban a községekben, ahol legeltetési társulat van, az igénybevett legelőt földmíves-szövetkezetnek kell juttatni, kivéve ha az igénybevett legelőt az igénybevétel előtt már a község haszonbérelte, ilyen esetben a legelőt osztatlanul a község tulajdonába kell juttatni"'.'

3 A 146 800/1948as és a 147 000/1948. számú FM rendeletek alapján a községek és a földműves-szövet10 SOÓS Imre 1975. 90., 177., 206., 210., 242., 264., 370., 388., 391., 400., 418-419. 11 Magyar törvénytár, 1912. 787-788. 12 CSIZMADIA Andor 1977. 45-47. 13 1946. évi Országos Törvénytár. 243