Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

kezetek a legeltetés megszervezése érdekében legeltetési bizottságokat alakítottak. 14 Eze­ket módosította a 16 028/1950. (III. 12.) FM számú rendelet, amely kiterjedt a legelőbir­tokosságok, legeltetési társulatok, a községek és városok, továbbá a földműves-szövetke­zetek tulajdonában vagy birtokában lévő valamennyi legelőként használt területre. E sze­rint a községi (városi) tanácsok mellett alakult legeltetési bizottságok feladata, hogy min­den állattartó részére biztosítsa jószágának a legeltetését. 15 Közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében A törvények nyomán Heves megyében létrejött gazdasági közösségek megalakulási körülményeit, a legelő és erdő közös használatának kezdeteit nem ismerjük. A XIX. szá­zad végéről vannak olyan adataink, amelyek szerint pl. Mezőtárkányban 1893-tól műkö­dött a gazdabizottság, gazdasági tanács, gazdatestület, illetve volt úrbéres gazdaközön­ség. 16 Az 1895. január 28-i testületi ülés jegyzőkönyvében olvashatunk arról, hogy „nyo­másos társaságban maradnak" addig, amíg a községben folyamatban lévő tagosítás meg nem történik. Tulajdonképpen az 1894. évi XII. te. tette lehetővé, hogy a nyomásos gaz­dálkodással járó döntéseket az érdekelt birtokosok közgyűlése (birtokossági közgyűlés) intézze, a végrehajtást és a közös gazdálkodás szervezését pedig a földközösség helye sze­rint illetékes politikai községre bízta. 17 A mezőtárkányi gazdasági tanács a képviselő-tes­tület azon tagjaiból alakult, akik a nyomásos földek között birtokosok voltak. A közösség vezetője, elnöke a községi bíró lett, de alelnököt, pénztárnokot és jegyzőt is választottak 1895-ben. 1907. január 17-én a községi képviselő-testület tárgyalta és hagyta jóvá a mezőtárkányi volt úrbéres gazdaközönség 1906. évi számadását. 18 1931-ben alakult meg a mezőtárkányi II. számú (Mezei Tamás-féle) legeltetési társulat, s vélhetően ezzel egyidoben az /. sz. legeltetési társulat és egy 1937-ből származó körpecsét, illetve iratok alapján létezett a ///. sz. legeltetési társulat is. 19 A többi Heves megyei településen hasonlóképpen történt a helyi gazdasági közössé­gek megalakulása. Nagyvisnyón 1928-ban volt úrbéres gazdaközönségről írnak, amelyet ekkor már legelőtársulatnak, közbirtokosságnak neveznek. 20 Felsőtárkányban a XIX-XX. század fordulóján már létezett az úrbéres gazdaközönség, úrbéres birtokosság vagy közbir­tokosság, amelynek az 1920-as évek jegyzőkönyveiben szereplő hivatalos elnevezése „fel­sőtárkányi volt úrbéres gazdaközönség". Pecsétjük felirata ekkor: „Felső-Tárkány községi erdőbirtokosok PECSÉTJE". 21 Gyöngyössolymoson 1928. január 20-án alakult meg a Köz­birtokossági Legeltetési Társulat, amelynek az alapszabályát 1929. május l-jén hagyta jó­vá a földmüvelésügyi miniszter. 22 Poroszlón az egykori jobbágyok Földes-társaságot, a 14 Magyar Közlöny 1948. II. 97-98. sz. 937-943. 15 Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-1958. III. kötet. Budapest. 1960. 401-402. 16HMLV-258/2. 17 CSIZMADIA Andor 1977. 38. 18HMLV-258/1. 19HMLIX-216/1., IX-217/1. 20HMLV-276/b/l. 21 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 147. 22 NAGY Gyula 1964. 235. 244

Next

/
Oldalképek
Tartalom