Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

vázlatos rajzával együtt közölte.

93 Most Sándorfi György felmérésének teljes közlése ad alkalmat a vár újra tárgyalására. Dénes József a. várról a következőket írta: „A Földvár Verpelét templomától 3 km-re északnyugatra található, egy - erődítésre nem túl alkalmas - széles, lapos hegyháton. Tszfm. 214 m, nagy területre nyújt kilátást, a tarnaszentmáriai Várhegytől alig 1 km választja el. Típusát tekintve földhalomvár („motte"). Mint ilyen, egyetlen a Mátrában. A nagyjából kör alakban húzódó, ma már erősen elszántott, kb. 20 m széles árokkal körülvett, 160-180 m átmérőjű terület közepén emelkedik egy 7 m magas, mesterségesen emelt földhalom. A tetején meszes, habarcsos kövek jelzik, hogy valamilyen kőépület - valószínűleg torony - állt 30 m átmérőjű felső, vízszintes felületén. A várral kapcsolatban okleveles említést nem ismerünk. Feltűnő közelsége az eltérő típusú, de azonos birtokon elhelyezkedő Tarnaszentmária-Várhegyhez valószínűvé teszi, hogy a két várat nem egy időben használták, hanem a későbbi vár átvette az elavulttá vált korábbi szerepét. Erősen valószínűsíthető, hogy a verpeléti motte képviselte a korábbi, korszerűtlenebb típust." Dénes valószínűnek tartja, hogy a vár az Aba nemzetség Verpeléti ágához köthető. Dénes József leírásában a méretet az erősen elmosódott, de felismerhető árok külső szélétől vette. A vár védett területének a szélét azonban az árok belső széle jelenti, ennek alapján a vár átmérője kb. 125x120 m, tehát majdnem kör alakú. Északkeleti szélét az 1983-as méréskor és jelenleg is sűrű, áttekinthetetlen bozót takarja, ezért ott mérni nem lehet. E terület közepén emelkedik a mesterséges halom, de azt erősen szétszántották, eredeti magasságát és alakját, a központi plató méreteit nem ismerjük. A ma is 7 méteres relatív magasság szerint tekintélyes méretű volt. A motte típusú várak középen álló, mesterségesen összehordott dombjának aljában van többnyire az árok. A verpeléti motte azonban abba a ritkán előforduló típusba tartozik, amelyeknél a központi halmot, mintegy „várudvarként", még egy vízszintes terület veszi körbe és ennek szélén, a halomtól távolabb keríti az árok. Magyarországon két helyről ismerünk ilyen típust, Miskolc-Leányvárat és Kisgyőr-Halomvárat, de mindkettő nagyobb a verpelétinél.

94 Templom körüli erődítések Feldebrő-rk. tempóm Az altemplomáról és falfestményeiről híres román kori templomot egykor mély árok vette körbe. Erre Kovalovszki Júlia 1976-1977. évi ásatásán derült fény. Az első templom négykarélyos, négyzet alaprajzú volt. Ezt követte a nagyrészt ma is álló, háromhajós, téglalap alaprajzú templom a XII-XIII. század fordulója táján. Kovalovszki megállapítása szerint valószínűleg ekkor vették körbe egy árokkal a templomot és temetőt, amivel egy korábbi bronzöntő műhelyt és annál is korábbi épületet vágtak át. Az árok legkésőbb a XIII. századból származik, Kovalovszki szerint védelmi szerepe lehetett. Szélessége 8, a mai felszíntől mért mélysége 4 m. A XV. században az árok belső szélére támpillérekkel megerősített, 70-80 cm széles, gyenge minőségű habarcsba rakott kőfalat emeltek, mindössze 10-15 cm mélyen alapozva.

95 93 DÉNES József 1985. 88.; 1990. 47^8. 94 NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992/a 32, 37, 117., 120. 95 KOVALOVSZKI Júlia 1977; 1978; 1993. 20