Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

Az ároknak és falnak ma már nyoma sincs a felszínen, a fal vonalát az ásatás utáni tereprendezéskor kőből kirakott vonallal jelölték meg. Pétervására-rk. templom (29. kép) Pétervására község déli felében emelkedik a környék fölé magasodó domb szélén a már messziről jól látható kéttornyú templom. A korai romantikus építészet emléke, 1817­ben épült gót stílusban. Az ennek helyén állt előző templom legkorábbi említését 1696­ből ismerjük, de középkori eredetű volt, mert az 1811. évi canonica visitatio szerint egy része gótikus stílusban épült. 96 A templom körüli falat 1811-ben említik, de a lőrésekre nem térnek ki. 1854-ben a „régi fal" lőréseit is említik, a helyi hagyomány szerint ide menekült a lakosság a törökök portyázásai elől. A leírás szerint a fal már veszített magasságából, mert a „szokott rovát­koknak" (talán pártázatra célzott az író) nyomai már eltűntek. Első építését az ágyú isme­rete előtti korban gyanították, mivel a fal vastagsága oly csekély. 97 A lőréseket Gerecze Péter™ majd Pásztor József is említi, 99 de Voit Pál fent idézett munkájában nem foglalko­zott velük. A fal és a lőrések építésére nincs közelebbi adatunk. 1971-ben a templom körüli tereprendezésnél embercsontok kerültek elő, ezt követő­en 1972-ben Nagy Árpád, majd Fodor László a körítőfalon kívül a déli és keleti oldalon az újonnan kialakított kocsiút helyén összesen 68 sírt tárt fel, a mellékletek szerint a XI-XVIII. század közötti időből. A körítőfallal kapcsolatban kutatás nem történt, de Nagy Árpád néhány megfigyelést említ az ásatási naplóban. Eszerint a körítőfal tekintélyes sza­kaszában Árpád-kori falazatot őrzött meg. A temető használata a fal építése előtti időkben kezdődött el, a korábbi templom tájolása jelentősen eltért a mostani templom fekvésétől. A déli falon lévő Nepomuki Szent János szobra körüli rész fényképével kapcsolatban Nagy Árpád megjegyzi, hogy ott befalazott Árpád-kori kapunyílás nyoma van. 100 Az ása­tás fennmaradt dokumentációja hiányos, a rajzok jelenleg ismeretlen helyen kallódnak, ezért a fenti megállapításokat egyelőre fenntartással fogadjuk. A templom északkeleti főbejáratával szemben újkori vasrácsos kapu szakítja meg a falat, alatta, a külső oldalon újkori kereszt áll magas talapzaton, körülötte lépcső, illetve beton járószint. A falat az előzőhöz hasonló vasrácsos kapu szakítja meg az északnyugati sarokban is. Ezeken kívül még két kiskaput találunk, egyet a nyugati, egyet a déli oldalon, mindkettőt a templom egy-egy oldalbejáratával szemben. E két kiskaput gótikus kokeret­tel képezték ki, mindkettő a XIX. század eleji templommal egyidős lehet. A mai négy ka­pu tehát újkori, a fal eredeti kapuját nem ismerjük. A körítőfal vastagsága átlag 50 cm, néhol 56, illetve csak 47 cm. Magassága a belső oldalon 2-2,25 m között váltakozik, külső magassága pedig 1,90-2,40 m között. A fal mel­letti talaj szintje kívül-belül nagyjából azonos, sőt több esetben kívül valamivel magasabb. Ez arra mutat, hogy a fal mindkét oldalán jelentős feltöltéssel kell számolnunk, az erede­ti járószintet nem ismerjük. 96 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 3. 504-506. 97 Parádi séták X. 1854 98 GERECZE Péter 1906. 374. 99 PÁSZTOR József 1912-1913. 16. 100 NAGY Árpád 1973. Nagy Árpád és Fodor László ásatási naplója: MNM Adattár 1/24/1973; DIM RA 373. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom