Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

Tarnaszentmária-Várhegy (27.kép) Pesty Frigyes gyűjteményes munkájában leírják a Várhegyet. A falakat már benőtte a fű, nyugati oldalán a sziklák között egy nagy üreg látszott, amely az orom közepéig tartott. Valamikor tó volt benne, de kővel tele hajigálták.

80 Ugyanezt Soós Elemér is feljegyezte.

81 A hegyen Bartalos Gyula többször is járt. 1886-ban írta le röviden a Várhegyet, ahol akkor is folyt a kőbányászat és a várból már csak kevés falat látott. Említ emberi és állati csontokat, szenet, edényt, kőeszközöket. Egy kőcsákány a birtokába került. A középkorból kutat, valamint egy „durvaréz feszületet" is említ, amely véleménye szerint Szent István korára tehető. Arra következtetett, hogy a Várhegyet nem csak a középkorban, de az őskorban is lakták.

82 1892-ben Bartalos ismét felkereste a hegyet, ezúttal Kandra Kabos és Szendrei János társaságában, erről utóbbi számolt be röviden. Ekkor még látták a „szikladarabokból hányt kerítést" és egy kis faldarabot.

83 Bartalos később is említi a Várhegyet, amelyet „kőhasábokból rakott bástyák körítették".

84 Szerepel Gerecze Péter munkájában is, mint „ősi és középkori vár",

85 Pásztor József ugyanezt írta.

86 Heves megye műemlékeiben is hivatkoznak a régi leírásokra, de tévesen Dobi-vár név alatt.

87 A vártúrák kalauza

88 és Fehér Miklós Mátra kalauza tévesen Verpeléttel kapcsolatban említi,

89 nyilván Verpeléthez való közelsége miatt. 1980-1983 között Dénes József fai a hegyen, már csak a vár teljesen lebányászott helyét tudta megállapítani. A hegy alapján kis területű várra következtetett.

90 A várra történeti adatot nem ismerünk. A Várhegy a környezetéből feltűnően kiemelkedő, önálló sziklahegy, tetejét és belsejét a kőbánya teljesen kibányászta, a várnak ma már semmi nyoma sincs. A hegy nyugati oldalán a felvezető út elmosódott nyoma még látszik. A hegy Tarnaszentmáriától délre kb. 2 km-re emelkedik, az országút és a vasútvonal között, közel Verpeléthez. A kőbánya már nem működik.

91 Verpelét-Földvár (27-28. kép) A Földvárról először a Vártúrák kalauzában olvashatunk. Helyét pontosan meghatározzák, körülötte az árkot („gyűrűt") és a tetején meszes köveket említenek, amelyek valószínűleg egy kőépítmény maradványai.

92 1983-ban Dénes József Sándorfi Györgygyei felmérte, majd 1985- és 1990-ben a felszíni vizsgálódásai eredményeit a felmérés 80 PESTY Frigyes 1864. 267. 81 SOÓS Elemér 492. 82 BARTALOS Gyula 1886-1900. 13-14. A kéziratnak ezt a részét közli: BARÁZ Csaba 1997. 205-208. 83 SZENDREI János 1892. 369. 84 BARTALOS Gyula 1901. 46. sz.; 1902. 8, 9. sz.; 1909. 440. 85 GERECZE Péter 1906. 376. 86 PÁSZTOR József 1911. 11. sz.; 1912; 1912-1913. 16.; 1929. 117.; 1933. 21. 87 GERGELYFFY András in: Heves megye műemlékei 3. 632-633. 88 Vártúrák 1975. 128. 89 FEHÉR Miklós 1978. 50, 245. 90 DÉNES József 1985. 78, 88-89.; 1990. 47. 91 A helyi hagyomány szerint 1849. február 27-én, a kápolnai csata idején a Várhegyen a császáriak ágyúkat helyeztek el, onnan lőtték a honvédeket (Heves vármegye (MOV) 1909. 88.). 92 Vártúrák 1975. 128. 19