Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

A Köbölvár nevű hegy Tarnalelesz község központjától légtávolságban északnyugatra kb. 6 km távolságra van. A község északi végétől indul északnyugat irányába a Leleszi (vagy Nagy-)-völgy. Autóval is jól járható földúton kb. 6 km után érjük el a Szarvas-völgyet, ezen kelet irányában érünk fel egy magas hágóra, majd innen dél felé kapaszkodunk fel a Köbölvár rendkívül meredek oldalán. A Köbölvárnak két csúcsa van, az egyik nyugat felé (tszfm. 424,4 m), a másik kelet felé esik (tszfm. 519,7 m), utóbbin van a vár. A hegytető hosszú, nyugat-kelet irányú, keskeny gerincből áll. Legmagasabb része a nyugati végében van, innen kelet felé egyenletesen lejt. A vár az egész gerincet magába foglalja, a hegytető természetes alakjához igazodva. A hosszú, keskeny plató kissé domború, mesterségesen levágott perem szegélyezi, de ez az északi oldalon elmosódott. A plató szélén fal, vagy sánc nincs. A plató alatt 2-3 méterrel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 8-9 m körüli. A déli oldalon külső sánc kíséri, ennek belső magassága 0,3-1 m között váltakozik, a többi oldalon azonban csak elmosódott teraszként maradt fenn. A rendkívül meredek északi oldal felett a terasz is nehezen ismerhető fel, kb. 30 m hosszan hiányzik is. A hegytetőt körös-körül igen meredek hegyoldal övezi, csak a keleti vége alatt enyhébb valamivel. Erről az oldalról kettős árok védi, de a külső árok igen csekély mélységű. A vár felső platójának hossza 114, szélessége 10-16 m. Teljes hossza, az árok külső szélén mérve, 140 m. A várra vonatkozó történeti, okleveles adatot nem ismerünk. Az egész környéket jól áttekinthető erdő fedi, régészeti leletet a vastag avarban nem találtunk. Keleti végében egy hosszúkás mélyedés régi beásás lehet, egyébként érintetlen az egész terület. A vár, jellege alapján, középkori, közelebbi kort csak ásatással lehetne megállapítani. Tarnaszentmária-Dobi vár (26. kép) A Dobi várról Bartalos Gyula,

14 Soós Elemér

75 és Pásztor József is tudott.

76 A vár helyét azonban nem ismerték, bár Pásztor jól sejtette a község északi szélén lévő Dobi-puszta felett északkeletre. A megye műemléki topográfiájában tévesen az ugyancsak Tarnaszentmária határában lévő Várheggyel azonosították.

77 A vár nevét az egykor alatta lévő Dobi-pusztáról kapta.

78 Eredeti nevét nem ismerjük, történetére semmi adatunk sincs. Maradványait Dénes József találta meg 1982ben. A község északi végén lévő kőbánya északkeleti vége felett, fent a szélén, füves magaslaton állapította meg a vár nyomait. A kis, középkori jellegű várnak kb. 20%-át találta még egy kis körcikk alakjában, 2x15 méternyi területen, melyet akkor még 1 m mélységű árok kerített.

79 1998-ban megkíséreltük a helyszínt azonosítani, de a kőbánya addigra ezt a kis maradványt is teljesen elpusztította. Az 1:10000-es topográfiai térkép szerint a kis méretű vár egy észak felől lejtő, keskeny hegygerinc végén volt. 74 BARTALOS Gyula 1902. 8, 9. sz. 75 SOÓS Elemér 105. 76 PÁSZTOR József 1933. 6, 134. 77 GERGELYFFY András in: Heves megye műemlékei 3. 632-633. 78 A „Dob" nevű pusztát 1430-ban és 1494-ben említik (CSÁNKI Dezső 1890. 60.); 1784. évi térképen: Heves megye műemlékei 3. 860. kép. 79 Dénes József szíves közlése 18