Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Berecz Mátyás: 1849 első hónapjai egy falusi gazda szemével. Greskovits János levelei

2. levéF [címzés:] Bóta Julianna szeretett kedves nőmnek szokott tisztelettel. Sz:Erszébeten Isten áldjon meg Kedves Fijam! Véled együtt mindnyátokra az Isten áldását adom, mert ha az el nem hagy úgy nem szűkölködtök semmibül, olvasom leveledbül mellybe azt irod, hogy egésségesek vagytok a' mellyen igen örvendek, és azt is, hogy Bárrévénél nagyon ágyúztak és azt hallottátok, el annyira hogy még a' föld is rengett belé, hát a' Péter Vásári tudom meg jobban megrettentett mivel az igen közel volt,

10 ezen hallása az ágyúzásnak mind semmi ahoz képest a 'mi itt e vidéken volt, mert a' Vindisgrétz tábora mint egy 4. brigáda egy egy brigádába pedig van ötezer ember és így öszvesen húsz ezer ember van benne" ennek fele tíz ezer erre ment keresztül az ország úton Balpüspöki partig, mert a' Magyarok már akkor ott várták őket

12 a' másik fele pedig le ment Arokszállásának és két oldalrúl támadták meg a' Magyarokat, itt lehetett hallani ágyúzást, mert Februarius 26-án a'midőn meg ütköztek úgy szóllott ropogás és láttzot is, hogy nyárba mikor leg jobban zeng az ég csak úgy morgót, a' Magyarok túl voltak Kápolnán, a' németek innen és így két közbe Kápolnának nagyob része meg égett,

13 el kezdették a' csatát délutáni 2. órakor és hét óráig egyre ágyúztak, mind öszve a' két felé menő német seregnek volt száz nyolcvan ágyúja, a Magyaroké is igen annyi,

14 és hát ezt hallani dörögni a' Bánrévi helyette és a' Péter Vásári semmi de ha csak elett volna elég, de 27-ik Februáriusba egész nap mindég állott a' csata és az ágyúzás, ezen a' napon égett meg Kál Helysége is mivel oda hátráltak a' magyarok és hogy másképen kinem vehették őket onnan a' Németek rakétával meg gyújtották, és így kíntelenek voltak ki húzódni a' magyarok sokat közülök el fogtak számra mint egy ezerét láttam Gyöngyös felé bekisirteni,

15 de ezek között kevés magyar volt, hanem azon fogoly 9 DIV. LUK. DOK. 75. 14. 1-2. 10 MÁRIÁSSY János 1999. 86-91. Február 24-én Pétervásárán hadosztálya egy részével Máriássy János alezredes hajtott végre sikeres rajtaütést Schlik ott megpihenő csapatai ellen. 11 BORÚS József 1975. 154-155. A magyarok ellen felvonuló osztrák fősereg (Wrbna-hadtest) 4 gyalog- és 1 lovasdandárból állt összesen 15, más források szerint 17 ezer emberrel. 12 LIPTAI Ervin 1985. 497. A magyar hadvezetés nem számított támadásra, február 26-ra a Tarnapatak mentén Verpelét és Kál között mindössze négy hadosztályt tudott felvonultatni, a sereg másik öt hadosztálya ezek mögött, fél-, illetve egynapi menettávolságra tartózkodott. 13 Az egykorú beszámolók Tótfalu, Kápolna és Kál felégetéséről szólnak (többek között lásd KOSSUTH Lajos XIV. 1953. 559-562.), azonban Kápolna esetében ezeket a híradásokat a legújabban föltárt dokumentumok fényében túlzásnak kell tekintenünk. HML. V-243/28. A kápolnai károsultak összeírása, 1849. március 19. A kérdésről részletesebben lásd BÁN Péter 2000. 175. 14 BORÚS József 1975. 155. Az osztrák főerők állományába 102 löveg tartozott, ezzel szemben az ütközet első napján mindössze 64 löveg állt az első vonalban harcoló magyar csapatok rendelkezésére. CSIKÁNY Tamás 2000. 121. 15 Klapka szerint a honvédség 5-600 foglyot veszített. KLAPKA György 1986. 209. 160