Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

2-2,5 méterrel alacsonyabb szinten terasz veszi körbe, amely csak a déli, meredekebb oldalon szakad meg 14 m hosszan. A terasz szélessége 4-5 m. 20 m távolságra, 6-8 méterrel alacsonyabb szinten újabb terasz következik. Ez azonban csak háromnegyed körben övezi a várdomb oldalát, a déli oldalon egy nagy sziklában végződik, a nyugati és délnyugati oldalon hiányzik. A keleti nyereg felé eső szakaszon, ahonnan leginkább meg lehetett közelíteni a várat, kb. 40 m hosszan sánc is emelkedik a terasz szélén, így itt a terasz árok alakjában követhető. Az árok közepe táján egy nagy gödör van, mellette töltés hidalja át az árkot, ezek bizonyára újabb keletűek. Felsőtárkány-Várhegy (lásd az őskori várak között) Ivád-Remete-tető (18-19. kép) Irodalomban nem szerepel. A várat Czente Huba erdőkövesdi tanár ismerte fel. 1984-ben az ő kalauzolása mellett tekintette meg e lelőhelyet Szabó J. Győző, majd később a mi figyelmünket is Czente Huba hívta fel erre a várra. A Remete-tető (vagy Remete-domb) Ivád község északnyugati végétől északnyugatra 7-800 méterre, az Ivádi-patak széles völgyének északkeleti széle felett emelkedik. Dél irányából igen meredek, egyenes hegyoldal, nyugat és észak felől valamivel enyhébb lejtő határolja. A vár központját egy mesterségesen emelt, igen meredek oldalú, kerek domb jelenti, relatív magassága 7-8 m. Egyenes tetejének átmérője 6-6,5 m, középen egy nagy, mély gödör újkori bolygatásról tanúskodik. A valamivel magasabb, keskeny hegyhát felől, kelet és északkelet irányából mély, mesterségesen bevágott árok védi, szélessége a várdomb tetejétől mérve 26-27 m, mélysége 5-7 m. Az árok tovább folytatódik lefelé az északi és nyugati oldalon és a déli, igen meredek hegyoldalig tart. A nyugati oldalon az árok külső oldalát sánc kíséri. A déli oldalon a meredek hegyoldal miatt sánc, vagy árok nincs. A központi domb nyugati alját egy rövid, belső sánc is védte belső árokkal, hossza kb. 30 m. A vár teljes átmérője kelet-nyugat irányban, az árok külső szélétől mérve, 60 m. Kevés, XIII-XIV. századi fehér kerámiát találtunk a felszínen. A várra vonatkozó történeti, okleveles adatot nem ismerünk. Jellege alapján a motte-típusú várak igen szép példánya. Poroszló vára (20-21. kép) Poroszló „elpusztult" várát Balássy Ferenc,™ a földvár sáncát Bartalos Gyula

50 majd Pásztor József említi,

51 amely a község északkeleti szélén van.

52 A várat Anonymus mint honfoglalás kori várat említi, de nem utal arra, hogy korábbi, vagy a magyarok által létesített vár volt-e.

53 Poroszló a Sártiván-Vecse nemzetség Poroszlai ágának volt a birtoka, ahol a nemzetség monostora is állt. Utóbbira 1219-től vannak adataink, feltehetően a török időkben pusztult el.

54 Poroszlóra a XIII-XIV. századból sok egykorú adatot ismerünk. A királyok itt többször megfordultak és okleveleket is kiadtak. 49 BALÁSSY Ferenc 1868. 474^75. 50 BARTALOS Gyula 1901. 44. sz. 51 PÁSZTOR József 1912-1913. 16 52 Heves megye műemlékei 3. 520-530. 53 GYÖRFFY György 1975. 159. 54 KOVÁCS Béla 1966. 86-87. 14