Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén
Fontos átkelőhely volt az Eger völgyéből Debrecen felé vezető úton. Ez vámbevételt is jelentett, 1289-ben a béli ciszteri apátságé, 1346-ban Miklós pécsi püspöké és rokonaié. A várat külön nem említik, de 1248-ban a szárazföldi és vízi vám egyharmadát és Poroszló felső részén az udvarhelyet az egri káptalan kapta. 55 Utóbbi adatot a földvárra vonatkoztathatjuk, mert Poroszló északkeleti végét, ahol a földvár is van, ma is „Felvég"-nek nevezik. Poroszló mint település, tovább élt, de a várról, annak elpusztulásáról semmi adatunk sincs. Feltehetően legkésőbb a tatárjáráskor, vagy nem sokkal utána megszűnt működni. A várban Szabó J. Győző végzett ásatást 1978- és 1983-ban. Összesen hat átvágást végzett a teljesen elpusztult sánc helyén. A sánc belső szélén több helyen is előkerült a rekeszes faszerkezet, ennek szélessége 2 m körüli. Erre támaszkodott rá maga a sánc, az egésznek a talpszélessége 11 m. A faszerkezet gerendái részben megégtek, elszenesedtek, részben barnára korhadtak. Több esetben teljesen elpusztultak, de a lenyomatuk alapján azonosítani lehetett őket. Ásópapucs, vaskés, rombusz alakú kétélű nyílhegy és hullámvonal díszű cserepek voltak a 120-125 cm mélyen lévő egykori járószinten. Szabó J. Győző a sánc korát az ásatási naplóban, előzetes megállapítása szerint, a X. század második felébe helyezte. Az alsó rétegekben neolitikus (szakáiháti típus), rézkori (bádeni-péceli kultúra) és kelta kori telep maradványai is voltak. 56 A várról 1978-ban a székesfehérvári geodéziai főiskola egyik tanára és egy hallgatója szintvonalas felmérést készített. Ez nagy vonalakban tájékoztatást ad a vár területéről, de a pontos kiterjedését nem jelölték be, egyes helyeken félrevezető lehet. Ezért 2000 júniusában a kataszteri térképbe jelöltük be a vár kiterjedését. Ezt meglehetős pontossággal lehetett elvégezni, mert az egykori sánc előtti külső árok belső széle legtöbb helyen ma is jól megállapítható. Az árkot többnyire már betöltötték, de nagy vonalakban ez is azonosítható. A várat átszelő fő forgalmi út (Kossuth L. u.) és az erre merőleges mellékutca (Földvár u.) vonalában már vízszintesre feltöltötték, de a vár északkeleti sarkában egy mellékutca az egykori sánc vonalában ma is hirtelen lejt kelet irányában, pontosan jelezvén a vár szélét. Ezen a sík területen méréskor a jelenlegi domborzatot figyelmen kívül hagytuk, mert a sok házépítés és a kertek kialakítása miatt az eredeti állapot erősen megváltozott. Délkeleti és déli oldala a Tisza egykori ártere feletti magaspartra támaszkodik. A vár alakja ovális, csak az északkeleti oldala mutat egyenes vonalat. Átmérője kb. 246x210 m. A telekhatárok legtöbb helyen az egykori sánc és árok találkozási vonalát mutatják. Szarvaskő vára (22. kép) Szarvaskő várának gazdag irodalmából nem a teljesség igényével idézünk. Balássy Ferenc 1868-ban foglalta össze a vár történetét. 57 Csánki Dezső egy 1438. évi adatot közölt. 58 A várról írt Bartalos Gyula, 59 Tagányi Károly a vár XV. századi gazdálkodását ismertette. 60 A vár történetét ezután Reiszig Ede foglalta össze. 61 Pásztor József a. történe55 CSÁNKI Dezső 1890. 56.; GYÖRFFY György 1987. 126-27. 56 SZABÓ J. Győző 1979; 1984.; Ásatási napló: DIM Szabó J. Győző hagyatéka 11. sz. doboz. 57 BALÁSSY Ferenc 1868. 476-478. 58 CSÁNKI Dezső 1890. 58. 59 BARTALOS Gyula 1901. 44. sz.; 1909. 439. 60 TAGÁNYI Károly 1895. 61 REISZIG Ede 1909. 74-75. 15
