Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

Csijfáry Gergely A SZUROK ÉS A KŐOLAJ HASZNÁLATA A RÉGI MAGYARORSZÁGON Bevezetés Az erdők fáinak kitermelése, a lombtakarmány gyűjtése mellett az ember ősidők óta gyűjtött és termelt egyéb erdei melléktermékeket. E foglalkozások körébe tartozott a mézgyűjtés, a kőbányászat, a mészégetés, faszénégetés és a szurokkészítés. Közülük is kevéssé ismert ősi foglalkozás a szurokégetés, a szurok készítése, amely a fa száraz desztillációja útján történt. Természetesen a szurokhoz egyéb más úton is hozzájuthatott az ipari forradalom előtti korok embere úgy, hogy a természetben előforduló, a vizek felszínén található kőolajat vagy bitument is felkutatta, s emellett összegyűjtötte. E tanulmány bevezető fejezetében szólunk a szurok ismeretéről a történeti időkben. Feltárjuk a szurokégető falvakra utaló földrajzi neveket a történelmi Magyarországon. Tárgyaljuk a szurok készítését falepárlás útján, a szurokégetés technológiáját, Ezt követően a fa száraz lepárlásából nyert szurok ipari-hadiipari, világítási, népi gyógyászati, élvezeti és kozmetikai célú hasznosításáról szólunk. Majd vizsgáljuk a kőolaj és földgáz (azaz a szénhidrogének) előfordulását a régi Magyarországon. Bemutatjuk a kőolaj ipari, hadiipari, világítási és gyógyászati felhasználását hazánkban. Értékeljük a fenyőszuroknak és a kőolajnak mint hadiszernek a használatát az egri várban. Ezt követően a Heves megyei szénhidrogén (kőolaj, földgáz) előfordulások történeti adatait tárjuk elő. A szurok készítését falepárlással, illetve kőolajból történő előállításának a jelentőségét elsősorban abban látjuk, hogy ez az iparág képezte - a hamuzsírfőzésen, a sziksó-, a timsó- és a salétromfőzésen kívül - a modern értelemben vett „vegyipar" egyik legjelentősebb területét. E tanulmány a hazai ipartörténetben meglehetősen elhanyagolt terület jelentőségére kívánja a gazdaság- és társadalomtörténet iránt érdeklődők figyelmét ráirányítani. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 101