Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A szurok A régi korok embere legelőször a környezetében lelhető természetes szurokféleség­gel találkozott. Az aszfaltot elváltozott petróleumnak (kőolaj) tartják. A természetes asz­falt előfordulások tulajdonképpen szilárd szénhidrogének. 1 Az aszfalt szó a görög asphalt elnevezésből származik, amely állandó, változatlan jelentéssel rendelkezik. Az Óvilág legnagyobb aszfalt-tengerei a Kaszpi-tó melletti, a mezopotámiai és a szí­riai kőolajjal kapcsolatosak. A Holt-tenger sós vizén úszó aszfaltot, amely a tó fenekén fa­kadó kőolajforrásokból megkeményedve száll a felszínre, az ókori szíriaiak és egyiptomi­ak múmiák bebalzsamozására használták. A múmia kifejezés ezért aszfaltot jelent. Ezt az anyagot a babilóniaiak vakolóanyagnak használták építkezéseiken. 2 A természetes úton keletkezett szurkot, aszfaltot az emberiség közel 4000 éve hasz­nálja. A Biblia a Holt-tengeri aszfaltot zsidószuroknak említi, amelyet vízszigetelésnél, ha­jók, templomok, paloták, építkezéseinél alkalmaztak. Ez a szurok természetes aszfalt le­hetett, amely bitumen, homok, és más ásványi anyagok keveréke volt, s korai használatuk a közel-keleti kőolaj vidék kincseivel kapcsolatos. 3 Az aszfalt vagy szilárd bitumen (földi szurok) valóban elváltozott kőolaj. Ha a pet­róleumból, vagy a kőolajból elillan a gáz, a visszamaradó anyag megsűrűsödik, majd megkeményedik. Ez az egyfajta keményedés egy oxidációs folyamat eredménye. Végső soron az aszfalt egyfajta oxidációs átalakulás mellékterméke. Baku környékén már régen észlelték, hogy ott, ahol a kőolaj a felszínre folyt, e források szélén fekete, ragadós töme­gű massza maradt vissza és ott a levegő hatására keletkezett az olajból az aszfalt. 4 Az asz­falt vagy szilárd bitumen (földi szurok) telített és telítetlen szénhidrogénekből, s azok ken­és nitrogénszármazékaiból áll. Sötétbarna-fekete színű, mintegy 100°C körül olvad. Faj­súlya függ az anorganikus alkotórészek, azaz a hamu mennyiségétől, s átlagban 1,05-1,2. Az aszfalt 70°C felett meglágyul, s a térfogat növekedéssel a sűrűsége kisebb lesz. Az asz­falt 65-69%-a benzinben oldódik, s ezt nevezik maltén anyagnak. A fennmaradó rész pe­dig szénkénegben vagy tetraklór-metánban oldódó aszfaltén. 5 Az Újvilág aszfalt előfordulásai közül a legfontosabb a Trinidad szigetén (Kis-Antil­lák) lévő aszfalttó, amely 0,5 km 2 területű, s a legnagyobb mélysége 50 méter. Ez az aszfalt­tó harmadkori rétegben helyezkedik el, s az eocén kori rétegek tartalmazzák a kőolajat, amely innen szivárog az aszfalttóba. Ez egyben a Föld legnagyobb aszfalttelepe. Ehhez ha­sonló előfordulása a Venezuelához tartozó Bermuda-szigeten található aszfalttó. 6 A szurok fából történő előállítása száraz lepárlás útján ókori találmány. Krisztus után 320 körül Theophrasztosz, az efezoszi fizikus, kémikus, botanikus és orvos, számos írásá­ban összefoglalta korának természettudományos ismeretét. Egyebek közt ő volt az, aki le­1 JUHÁSZ Árpád 1979. 33-34. 2 VENDL Aladár 1951. 1. 408. 3 GÄRTNER László - SÜTŐ József 1964. 259. 4 VENDL Aladár 1951. 1. 408. 5 VENDL Aladár 1951. 1. 408. 6 VENDL Aladár 1951. 1. 408. - A trinidadi aszfalt tóról sir Raleigh Walter, az angol királynő, ka­lózból lett hajóskapitánya hozta az első hírt a XVI. században, s anyagát hajószurokként hasz­nálták fel. Ipari méretű kitermelése 1880 körül kezdődött, s 1957-ig mintegy 70 millió tonna asz­faltot termeltek belőle. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom