Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők

18. kép. Különböző stílusjegyek zsidó sírköveken. Előtérben Mózes két kőtábláját jelképező síremlék. A szerző felvétele 1998. meg az oroszlán és a szarvas jelkép. Az előbbi többnyire a vallásos kitartás jelképe, de utalhatnak az elhunyt nevére is (pl. Lővy, Löwenberg) A szarvas bibliai jelkép, de családnevekre is vonatkozhat. (Pl. Hirsch, stb.) A fűzfa közismerten a szomorúság és a gyász általánosan elterjedt kifejezője, de mint zsidó szimbólum, az őszi „ünnepi csokor" egyik alkotóeleme. Ábrázolása változatos formákban (sokszor csak mint leveles ág) ebben a temetőben is gyakori. Sajátos, egyedi megoldásokkal is találkozhatunk. Ilyen a tórafülkére emlékeztető vésett díszítmény Braun Júlia (1885) sírkövén, a tóratekercset idéző egyszerű sírkőtábla gyermeksíron (1943). A másutt elterjedt menóra (hétágú gyertyatartó) szimbólumot egyetlen síremléken sem láttam. A Magén Dávid (Dávid-csillag) mely a zsidóság egyik legősibb jelképe, Hevesen csak az 1920-az évektől kezdődően jelenik meg a sírköveken, arányuk igen csekély. A temető közel 400 síremléke közül kb. 150 db nagy értékű. Nem védi őket biztonságos kerítés. A kis létszámú Hevesen élő izraelita egyre kevésbé tudja biztosítani a sírok ápolását. 1996 tavaszán kb. ötven síremléket rongált meg néhány környékbeli cigánygyerek.

58 A temető védelme mind helytörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból elengedhetetlen. A temetkezés rendje A temetkezés rendjét alapvetően meghatározó rendelkezések a XVIII. század végén léptek életbe, és kb. a XX. század közepéig voltak érvényben. A településeken az egyes 58 Heves Megyei Hírlap 1996. ápr. 20. 278