Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

Vaday Andrea KUTAK KOMPOLT, KISTÉRI-TANYA LELŐHELYEN Az elmúlt évek során a nagy beruházásokat, útépítéseket megelőző leletmentő ásatások során igen nagy összefüggő felületeken dolgozhattunk. Addig, amíg korábban pár házból, gödörből és árokból alkothattunk képet az egykori településekről, most házcsoportok, tanyák, nagyobb falvak láttak napvilágot, sokkal nagyobb részt mutatva meg az egykor volt életből. Az új feltárások alapján a telepek szerkezetéről, fajtáiról ma már sokkal többet tudunk, mint korábban. A Mátra lábánál, a sík vidéken már az őskorban is vezetett egy - az Alföldet kelet-nyugat irányban átszelő út - amelyet később, a római-, majd a középkorban is ismertek, sőt részben napjainkban is használunk. Az útvonal mind kereskedelem, mind katonai szempontból igen fontos volt a különböző időszakokban. Ennek az útnak a közelében, Heves megyében az M3-as autópálya nyomvonalán a Heves Megyei Múzeumi Szervezet útépítést megelőző leletmentő ásatásai folytak. Az ásatások közül itt Kompolt, Kistéri-tanya

1 1994-ben feltárt lelőhelyének egy települési objektumtípusáról, a kutakról számolok be. A korábbi feltárásokon szórványosan előkerültek ugyan kutak, de mivel nem tártak fel nagyobb felületeket, a kutak településeken belüli elhelyezkedése, különleges szerepe nem kapott, és nem is kaphatott kellő hangsúlyt. Hozzá kell tenni, hogy a funkcionális jelentőségen túl, a kutak régészeti információ-tartalma rendkívül magas. A legtöbb esetben fontos relatív kronológiai megfigyelésekre alkalmasak egy-egy lelőhelyen. Az ideális modell

2 szerint az első időpont a kút megásása, ezt követi a használat ideje, majd néha mesterséges feltöltés utáni használata egyéb funkcióban. Máskor természetes módon töltődik fel a kútakna, ami a település használatának megszűnését is jelenti. Gyakorta a később megtelepülök tovább használták a feltöltődött kutakat tároló vagy hulladékgödröknek, alkalmanként ismét kiásták, majd újra használatba vették a korábbi korszak kútjait, ha a növényzet és a terepalakulat jelezte a víz közelségét.

3 A vízre mindig szüksége volt az embernek, s azokon a településeken, amelyek meszszebb feküdtek az élővizektől, forrásoktól, folyóktól és tavaktól, a vízellátás megoldására kutakat ástak. Ezek mind kivitelükben, mind használati módjukat tekintve igen változatosak. A szerkezetüket és kivitelüket meghatározta a talaj, a tiszta ivóvíz rétegének mélysége, a környezetükben található fa és kő építőanyag egyaránt. A laza, homokos vagy kavi1 A lelőhely Kompolt, Kistéri-tanya 15. lelőhelyként volt nyilvántartva a munkák során. A szerző ásatása. 2 Sok esetben egy-egy kronológiai meghatározó funkció hiányozhat a település sajátosságainak megfelelően. 3 Gyoma 133. telepén egy gávai kultúrához tartozó feltöltődött kútra csaknem pontosan centrálisán ástak rá egy szarmata kutat: Vaday et alia 1996 93