Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

Kemenczei Tibor

183 és Nováki Gyula

184 feltételezte, hogy a szomszédos gáva kultúra elleni védekezésül építették a Bükk hegység földvárait. Véleményünk szerint ez nem bizonyítható, só't a szilvásváradi leletanyagban megjelenő nagyszámú gávai jellegű leletanyag nem ellenséges viszonyra, hanem a gávai kultúrával való békés kereskedelmi, gazdasági kapcsolatra utal. A település állatcsontanyagának vizsgálata Salamon Ágnes 1962-es ásatásán előkerült állatcsontokat Bökönyi Sándor vizsgálta meg.

185 Megállapítása szerint a leletek jelentős állattartásra vallanak, mert az állatcsontok túlnyomó többsége domesztikált állat része volt. A 91 csont megoszlása: szarvasmarha: 42 db, juh vagy kecske: 32 db, sertés: 9 db, ló: 6 db, kutya: 2 db. Ezek mellett csupán 3 db vaddisznó csont volt. Ezek szerint a földvár állandóan lakott hely volt, amit a telep nagy kiterjedésével, állattartásra megfelelő, elegendő hely meglétével magyarázhatunk. Patek Erzsébet közleményében a megoszlás hasonló, csak az adatok térnek el

186 Bökönyi Sándor később publikált eredményeitől. A szilvásváradi késő bronzkori, kora vaskori település története A 60 ha területű földvárnak csak nagyon kis része, kb. 200 m

2 lett feltárva. A területről mindenhonnan előkerültek régészeti leletek, jelentősebb mennyiség az összefüggő III., VI., IX. blokkból származik. Az ásató, Patek Erzsébet a földvár korát az i. e. 12. század második felétől, az i. e. 10. század kezdetéig datálta, ugyan megemlítette, hogy néhány darab lehet fiatalabb is. А На В közepénél fiatalabb korú és más, a kyjaticei kultúrát felváltó népre utaló nyomokat nem talált. A szomszédos, egykorú kultúrák közül nagyobb részt a gávai és lausitzi, kisebb részt az urnamezős kultúra hatását tartotta érezhetőnek. Megállapította, hogy a Ha A periódusra datált szilvásváradi leletanyag egyidős a dobrudzsai Babadag I., II. periódussal, a macedóniai Verginával, a bulgáriai Haskow, Pschenitschewo, Gabarewo lelőhelyek anyagával, nem csupán időben, hanem formai, kulturális párhuzamok által is. Sőt tovább ment, amikor megemlítette, hogy a kerámiaanyag néhány eleme (pl.: belülről kinyomott és kannelurákkal keretezett bütyök) megtalálható Trója VII b2 rétegében, bár megállapította, hogy az említett helyeken a kerámiaművességnek olyan elemei is megtalálhatóak (pl.: horizontális S motívum, vonallal összekötött kör díszítés) amelyek hiányoznak a magyarországi anyagból, illetve csak az i.e. 8. századtól kezdve tűnnek fel itt.

187 A leletanyag vizsgálatánál kiderült, hogy a szilvásváradi anyagban megtalálhatóak az általános késő bronzkori, kora vaskori formák, díszítménytípusok: behúzott peremű, egyenes peremű, kihajló peremű tálak, perem fölé magasodó fülű csészék, lapos fogófülekkel, plasztikus, tagolt bordával díszített fazekak, különböző bütykök, fülek stb. 183 KEMENCZEI Tibor 1970, 1984. 42. 184 NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992. 67. 185 BÖKÖNYI, Sándor 1974. 404. 186 PATEK, Erzsébet 1973. 26. 187 PATEK, Erzsébet 1973. 26-29. 47