Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

nűleg steppei eredetű népcsoportokhoz köthető. A pilinyi kultúrához sorolnak két kisméretű állatszobrot.

137 Hasonló realisztikusan megformált állatszobrok a gávai kultúrában jelennek meg újra nagyobb számban. A kyjatice kultúrában nagyon ritka, a gávai kultúra hatásaként, keleti típusú tárgyként került a lelőhelyekre.

138 Az urnamezős kultúrából Visegrád-Lepencéről került elő egy vaddisznó ábrázolás és egy állatszobor töredék.

139 A gávai kultúrában gyakori,

140 keleti előképekre vezethető vissza, számos variációját ismerjük az erdélyi Reci-Medias. és a Kárpátokon túli Gáva-Granicesti-Holihrady kultúra területéről.

141 László Attila összefoglalásában található meg a legjobb párhuzam a lóhoz

142 és a marhához.

143 Rendeltetésük vitatott, de elképzelhető, hogy vallásos kultuszhoz, az állatok szaporodását elősegítő termékenységi varázslathoz kapcsolódnak.

144 Szilvásváradon az állatcsontok között nagy számban találhatók szarvasmarha csontok és ló csont is előfordul. 2. Idolok (?) Vörös színű, finom megmunkálású, kisméretű, ovális alakú agyagtárgy került elő az V. blokkból. Töredékes, felső része teljesen hiányzik. Díszítése: egyik oldalán hullámvonalban benyomkodott pontsor, másik oldalán két, illetve egy benyomott pontsor között bekarcolt vízszintes vonalak, mellette balról két kör alakú benyomkodott pontsor látható (35. kép 13). Nem tudjuk, hogy hogyan folytatódhatott, ezért csak feltételezzük, hogy stilizált ember alakú szobor alsó része volt. Ezeknél a lapos szobroknál a szem és a haj ábrázolásán túl az elő és hátlapon a ruha mintázatát és az ékszerek ábrázolását láthatjuk benyomkodott apró pontsorok és körök formájában. Ezek a kora bronzkorra jellemző, hegedű formára emlékeztető idolok (a neolitikumban hasonlóak voltak) Kisázsia, az Egeikum és a Balkán területén terjedtek el, többféle anyagból és kis formai változatokkal készítették őket. A termékenységi kultusz részeként anyaistennő ábrázolások vagy bajelhárító hatalommal felruházott amulettszerű kultikus tárgyak voltak.

145 A kyjaticei kultúra Mátraszentimre-ágasvári telepén egy kisméretű, díszítetlen sematikus idolt talált Kállay Ágota.

146 Hasonló kisméretű sematikus ábrázolások kerültek elő a gávai kultúra Poroszló-aponháti telepén.

147 László Attila összegyűjtötte a Gáva-Holihrady kultúra antropomort emberábrázolásait, ezek megformálása a „hegedű alakú" idolokéhoz hasonló, díszítésükben megjelenik a benyomkodott pontsordíszítés a bekarcolt vonalak mellett.

148 137 FURMÁNEK, Václav 1981. Taf. XXV. 17, 20. 138 KEMENCZEI, Tibor 1984. 45, Miskolc: Taf. LXXXIX. 6, Ózd: Taf. LXXXIX. 13, Sajószentpéter: Taf. XC VI. 21. 139 GRÓH Dániel 1989. 17-18, 3. kép, 15. kép 12. 140 Poroszló: PATAY, Pál 1976. Abb. 3. 7-9; Poroszló: KEMENCZEI, Tibor 1984. 72, Taf. CXXVII. 12, Prügy: Taf. CXLVIII. 16; Baks: V. SZABÓ Gábor 1996. 21. kép 5. 141 LÁSZLÓ, Attila 1986. Taf. 5. 11-14; VASILIEV, Valentin-ALDEA, Ioan-CIUGUDEAN, Horia 1991. Fig. 27; LÁSZLÓ, Attila 1994. 193-194, Fig. 46-49. 142 LÁSZLÓ, Attila 1994. Fig. 49. 1. 143 LÁSZLÓ, Attila 1994. Fig. 46. 1, 3, 5. 144 KOVÁCS Tibor 1977. 69. 145 KOVÁCS Tibor 1977. 66-67, 28-30. rajz 146 D. MATUZ Edit-Sz. KÁLLAY Ágota 1994. 48, 11. kép 1. 147 PATAY, Pál 1976. Abb. 4. 8, 9. 42