Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

A szilvásváradi darab hasonló lehetett, így ez is a gávai kultúra hatását mutatja a lelet­anyagban. Említésre méltó még egy sötétszürke edény hastöredéke, ahol az éles hasvonalon alulról halványan árkolt bütyök, alatta függőleges bordadísz, mellette mindkét oldalról egy-egy benyomott pontdísz látszik (34. kép 6). Feltételezzük, hogy ez edényen megjele­nő arcábrázolás. A középső bronzkori füzesabonyi kultúra Tószeg-laposhalmi telepéről ismert egy edénytöredék hangsúlyos arcábrázolással. 149 Ezek a kultikus tárgyak nem jel­lemzőek a késő bronzkor vallási, termékenységi kultusszal összefüggő szimbolikájára, ezért különösen fontos megjelenésük a szilvásváradi telepen. 3. Ismeretlen rendeltetésű tárgy Enyhén ívelt oldalú, megközelítőleg téglalap alakú agyagtárgy aminek felső harma­dában két átfúrás van a VI. blokkból került elő (35. kép 17). Rendeltetését nem ismerjük, szolgálhatott nehezékként (háló vagy szövőszék esetében), de egyedi volta és finom ki­dolgozása arra utal, hogy feltehetően inkább nyakba akasztható tárgy, ékszer vagy amu­lett volt. Kissé hasonló töredékes darab ismert Sajószentpéterről. 150 Szilvásváradról is elő­került egy másik töredékes darab (31. kép 1), amin egy átfúrás nyoma látható. Jellegében mégis különbözik az előzőtől, mert vörös színű, durva megmunkálású, szemcsés anyagú, vastagabb falú, kétszer átégett, ez a darab inkább nehezékként szolgálhatott. Egyéb tárgyak Előkerültek még a feltárás során agyaggúlák, ami tűzikutya, hálónehezék, szövő­széknehezék esetleg kultusztárgy szerepét tölthette be. 151 Felső harmadukban átfúrt dara­bok (21. kép 7), az egyiken az X alakú bemélyedés az áthurkoló kötél nyomát jelöli (31. kép 2), ezt nehezékként használták készítői. Felsőtárkányon is előkerültek hasonló dara­bok, melyek nagy része tűzhelyek közelében volt, funkciója ezzel függ össze. 152 Hason­lókat ismerünk a pilinyi, urnamezős és a lausitzi kultúra telepeiről is. Ág- és pelyvalenyomatos paticsdarabokat, örlőkő töredékeket, különböző méretű ka­vicsokat, dörzsköveket is találunk az anyagban. Fémek A fémek nagy része töredékes és jellegtelen, nagy területen ismert, általános típusai a korszaknak. Ezek: bronz karika darabkák (35. kép 1, 3, 5), bronz gomb kis füllel (35. kép 4), karikában végződő bronz csüngő darabja (35. kép 2), bronz tű vége (35. kép 9), bronz ár (35. kép 8), bronz kések darabjai (35. kép 6, 7). Jellemzőbb darab a spirálfejű tű (35. kép 10) és a varrótű (35. kép 12), ami az idők során elkallódott. A vázafejű tű (35. kép 11) a kisfejű vázafejű tűk csoportjába tartozik. A közép-keleteurópai térség tűinek elem­zésekor Rihovsky ezt a típust a Ha B3 periódusra datálta. 153 A szlovákiai vázafejű tűk nagy része az urnamezős és a lausitzi kultúra anyagából került elő, 154 a szilvásváradihoz 148 Lisicniki: LÁSZLÓ, Attila 1996. Fig. 1. 5, Teleac: Fig. 2. 2. 149 KOVÁCS, Tibor 1973. 12, 19, Fig. 8. 150 KEMENCZEI, Tibor 1984. Taf. XCIV. 13. 151 KŐVÁRI Klára 1979. 10; MARÁZ Borbála 1979. 131. 152 D. MATUZ Edit 1992. 26, 20. kép, VII. tábla 3. 153 RIHOVSKY, Jifí 1979. 185-207, Taf. 60. 1624, 1627, 1628, Taf. 61. 1671, 1672. 154 NOVOTNÁ, Mária 1980. 145-148, Taf. 43. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom