Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

A szilvásváradi darab hasonló lehetett, így ez is a gávai kultúra hatását mutatja a leletanyagban. Említésre méltó még egy sötétszürke edény hastöredéke, ahol az éles hasvonalon alulról halványan árkolt bütyök, alatta függőleges bordadísz, mellette mindkét oldalról egy-egy benyomott pontdísz látszik (34. kép 6). Feltételezzük, hogy ez edényen megjelenő arcábrázolás. A középső bronzkori füzesabonyi kultúra Tószeg-laposhalmi telepéről ismert egy edénytöredék hangsúlyos arcábrázolással.

149 Ezek a kultikus tárgyak nem jellemzőek a késő bronzkor vallási, termékenységi kultusszal összefüggő szimbolikájára, ezért különösen fontos megjelenésük a szilvásváradi telepen. 3. Ismeretlen rendeltetésű tárgy Enyhén ívelt oldalú, megközelítőleg téglalap alakú agyagtárgy aminek felső harmadában két átfúrás van a VI. blokkból került elő (35. kép 17). Rendeltetését nem ismerjük, szolgálhatott nehezékként (háló vagy szövőszék esetében), de egyedi volta és finom kidolgozása arra utal, hogy feltehetően inkább nyakba akasztható tárgy, ékszer vagy amulett volt. Kissé hasonló töredékes darab ismert Sajószentpéterről.

150 Szilvásváradról is előkerült egy másik töredékes darab (31. kép 1), amin egy átfúrás nyoma látható. Jellegében mégis különbözik az előzőtől, mert vörös színű, durva megmunkálású, szemcsés anyagú, vastagabb falú, kétszer átégett, ez a darab inkább nehezékként szolgálhatott. Egyéb tárgyak Előkerültek még a feltárás során agyaggúlák, ami tűzikutya, hálónehezék, szövőszéknehezék esetleg kultusztárgy szerepét tölthette be.

151 Felső harmadukban átfúrt darabok (21. kép 7), az egyiken az X alakú bemélyedés az áthurkoló kötél nyomát jelöli (31. kép 2), ezt nehezékként használták készítői. Felsőtárkányon is előkerültek hasonló darabok, melyek nagy része tűzhelyek közelében volt, funkciója ezzel függ össze.

152 Hasonlókat ismerünk a pilinyi, urnamezős és a lausitzi kultúra telepeiről is. Ág- és pelyvalenyomatos paticsdarabokat, örlőkő töredékeket, különböző méretű kavicsokat, dörzsköveket is találunk az anyagban. Fémek A fémek nagy része töredékes és jellegtelen, nagy területen ismert, általános típusai a korszaknak. Ezek: bronz karika darabkák (35. kép 1, 3, 5), bronz gomb kis füllel (35. kép 4), karikában végződő bronz csüngő darabja (35. kép 2), bronz tű vége (35. kép 9), bronz ár (35. kép 8), bronz kések darabjai (35. kép 6, 7). Jellemzőbb darab a spirálfejű tű (35. kép 10) és a varrótű (35. kép 12), ami az idők során elkallódott. A vázafejű tű (35. kép 11) a kisfejű vázafejű tűk csoportjába tartozik. A közép-keleteurópai térség tűinek elemzésekor Rihovsky ezt a típust a Ha B3 periódusra datálta.

153 A szlovákiai vázafejű tűk nagy része az urnamezős és a lausitzi kultúra anyagából került elő,

154 a szilvásváradihoz 148 Lisicniki: LÁSZLÓ, Attila 1996. Fig. 1. 5, Teleac: Fig. 2. 2. 149 KOVÁCS, Tibor 1973. 12, 19, Fig. 8. 150 KEMENCZEI, Tibor 1984. Taf. XCIV. 13. 151 KŐVÁRI Klára 1979. 10; MARÁZ Borbála 1979. 131. 152 D. MATUZ Edit 1992. 26, 20. kép, VII. tábla 3. 153 RIHOVSKY, Jifí 1979. 185-207, Taf. 60. 1624, 1627, 1628, Taf. 61. 1671, 1672. 154 NOVOTNÁ, Mária 1980. 145-148, Taf. 43. 43