Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon
A kyjatice kultúra publikált anyagában nem ismert. Az urnamezős kultúra anyagában ritkán 127 a gávai leletanyagban 128 gyakrabban került elő, annak hatására jelenhetett meg Szilvásváradon. Megtalálhatóak a Bosut csoport anyagában 129 is. Kisméretű agyagedények, gyerekjátékok Egy kis csonka kúpos tál (33. kép 3), egy ívelten kihajló peremű, profilált vállú kisméretű csésze (33. kép 4) és egy ovális, végén két csücsökkel díszített, teknő alakú edényke (35. kép 15) tartozik ide. Ezek közül a csonka kúpos tál általános forma, megtalálható az urnamezős kultúra, 130 a gávai kultúra 131 és a Bosut kultúra 132 hagyatékában. A kis csésze ritkábban előforduló forma, leginkább a poroszlói telep kis edénye 133 hasonlít rá. A gyerekjátékok legtöbb esetben a nagy kerámia edények kicsinyített változatai. A teknő formájú edényke azért jelentős darab, mert a gyerekjáték forma a valóságban meglévő, de szerves anyag volta miatt elpusztult korabeli teknőre utal. Korszakunkból fa edények a kompolti preszkíta kútban megőrződött csónak alakú fadényt 134 leszámítva nem maradtak fenn a Kárpát-medencében. Ennek alapján a merítőedényt, a szilvásváradi edényke alapján a teknőt lehet rekonstruálni. A funkcionálisan ovális, két végén hordozásra alkalmas formát a fürdés, mosás mellett földhordásra, a sánc építési munkálatainál is használhatták, amire középkori váraknál találhatunk néprajzi analógiákat. Kultikus tárgyak 1. Allatszobrok Két állatszobor töredék került elő Szilvásváradon: egy kisméretű, szürke színű állatszobrocska a III. blokkból, feje, egyik mellső, mindkét hátsó lába és farka vége letörött, magasra emelt fején sörény töredéke látszik, feltehetően ló ábrázolása. (35. kép 16). A másik szürkésbarna, nagyobb méretű, vaskosabb felépítésű állatidol. Mellső részén a szem, az orr és egy „lebeny" ábrázolása látszik, a fejen, a fülnél a tördékesség, illetve a kopás arra utal, hogy még folytatódott, valószínűleg szarva lehetett. Törzse kettétörött, mellső lábai is töredékesek. A kérődzők közé tartozik, szarva állása döntené el, hogy juh, kecske, szarvasmarha vagy bivaly volt. A legvalószínűbb, hogy a marhaábrázolások közé tartozik (35. kép 14). A korai bronzkori hatvani kultúra telepein találunk nagy számban kisméretű állatszobrokat 135 többek között ló, juh és szarvasmarha ábrázolásokat, 136 elterjedésük valószí127 PATEK, Erzsébet 1968. Taf. CXXXII. 12, 13; NOVÁKI Gyula 1979. 37. tábla 1; GRÓH Dániel 1989. 8. kép 9. 128 KEMENCZEI, Tibor 1984. 72, Taf. CXLIV. 8, Taf. CLVII. 5, 22; VASILIEV, Valentin ALDEA, loan - CIUGUDEAN, Horia 1991, Fig 25. 13-15; GUMÄ, Marian 1993. Pl. XXXIV. 3; LÁSZLÓ, Attila 1994. 188, Fig. 12, 3, 5, 7, 8; V. SZABÓ Gábor 1996. 36, 21. kép 16. 129 MEDOVIC, Predrag 1988. SÍ. 29. 5, SÍ. 45. 16, SÍ. 60. 7, Tabla XVIII. 3, 4, 7, 10, 12. 130 PATEK, Erzsébet 1968. Taf. XIV 20, 21, 24, 25, Taf. XXI. 2, 5; GRÓH Dániel 1989. 8. kép 8, 11; VADÁSZ Éva 1992. 212, 221. 3. kép 3. 131 PATAY, Pál 1976. Fig. 3. 6; KEMENCZEI, Tibor 1984. 70, Taf. CXXIX. 14, 15, Taf. CXXXVI. 10; LÁSZLÓ, Attila 1994. 152, Fig. 45. 5-7; V. SZABÓ Gábor 1996. 36, 13. kép 18. 132 MEDOVIC, Predrag 1988. SÍ. 149. 1, Tabla XVII. 1-3. 133 PATAY, Pál 1976. Fig. 3. 4. 134 D. MATUZ Edit-SZABÓ J. József-VADAY Andrea 1998. 48, 55, 5. kép 135 MAKKAY János 1959. 135-136; KOVÁCS Tibor 1977. 69, 12-15. kép 136 MAKKAY János 1959. XXVI. tábla 2, 10, 15. 41
