Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata

Miért nem épült még fel az új iskola? Kitől származnak az intrikák?

23 A velkenyei római katolikus hívek 1920 pünkösd második napján el lettek szakítva anyaegyházuktól, Sajópüspökitől. Ezen a napon adták a csehszlovák hatóságok a plébános tudtára, hogy a határon való átjárást többé már nem engedik meg. Velkenye tehát pap nélkül maradt. A község részéről ekkor akció indult meg, hogy papot kapjanak. Kéréssel fordultak a rozsnyói Egyházmegyei Főhatósághoz, hogy adjanak nekik lelkészt, s egyúttal kötelezettséget vállaltak és ígéretet tettek, hogy lelkészi lakásról - szükséges melléképületekkel ellátva - gondoskodnak. A főhatóság helyt adva a község kérésének, 1920. szeptember 12-én Velkenyére küldte Laurincz József lelkész urat. A paplakás kérdése azonban nyolc évig húzódott, míg végre megvették a volt Fogyasztási Szövetkezet épületét paplakás vagy iskola céljára. Ezt az épületet Blumenthal Imre kocsmáros bérelte, kinek bérleti szerződése 1930. december 31-ig szólt. 1930. június 29-én az egyház tudatta a bérlővel, hogy szerződése lejár és az épületet el kell hagynia, mert az paplakás céljára lesz kialakítva. A bérlő, illetve annak atyja a felmondást átvette és minden megjegyzés nélkül eltette. December 21-én figyelmeztetik az iskolaszéki elnök urat, hogy a bérlő az épületet nem hagyja el január l-jén, mert ő a lakóvédelmi törvény oltalma alatt áll. Az elnök gyűlést hív össze, keresi a bérlővel való megegyezés lehetőségét. De az kijelenti: „majd az ügyvédemmel beszéljen". Ezzel egyidőben az iskolaszéki elnök a feledi járásbíróságon kezdeményezi a bérlő elleni kilakoltatást. A fent leírtak alapján a kocsmáros a fő ellenfele az iskola építésének. Blumenthal Henrik ezzel kapcsolatban odáig ment, hogy a csendőröknél jelentette fel Laurincz József helyi lelkészt és a csendőrök meg is kezdték a kihallgatásokat, de a vádak megdőltek. Blumenthal vádlevelet írt a helyi lelkész ellen, melyet el is küldött Mázik László esperes úrnak Rimaszécsre. Ő Velkenyére látogat, s gyűlést hív össze, ahol felolvassa a négy oldalas vádlevelet. A gyűlés azonban egyhangúan megállapítja, hogy a vádaskodásnak semmi alapja sincs. A feledi járásbíróságon március 4-én volt a tárgyalás, mely kimondta, hogy Blumenthal Henriknek legkésőbb március 15-ig el kell hagyni a lakást, különben erőszakkal kilakoltatják. Újabb meglepetés: Blumenthal feljelenti a papot a belügyminisztériumban és az „Országos Hivatalban". A kihallgatások megállapítják: alaptalanul. Az iskolaépítés iránti határozat azonban húzódik. 1931/32. tanév A tanfelügyelő úr az iskola meglátogatása után kijelenti: „ha az épületet megfelelő állapotba nem hozzák, bezáratom az iskolát", az ellenségesen viselkedők lába alól lassan kicsúszik a talaj. Laczkó Gyula kurátor határozottan harcol ellenük. Július 28-án az iskolaszék gyűlésén elrendelik, hogy az iskolagondnok 20 ezer darab téglát égettessen. Az iskolaszék egyúttal rendkívüli adót vet ki. Minden hold földre 14 koronát és minden lélekre 15 koronát, ami összesen 38 ezer koronát tesz ki. A gyűlés után kidoboltatja a kurátor, hogy minden gazda három szekér kavicsot köteles hozni az iskolába. Hamkó István rimaszécsi építőmestert megbízzák a terv és a költségvetés elkészítésével. Az iskolaszéki elnök úr a tervet és a költségvetést személyesen viszi az illetékes hivatalokhoz, ahol azt azonnal jóvá is hagyják. Augusztus 16-án az építőmesterekkel megegyezett az iskolaszék és 19-én megkezdték a régi épület lebontását, ami helyére az új kerül. Az építkezés akkor kezdődött, amikor a tanév kezdete már igen közel volt. A kőműves munkát Hamkó István, az ácsmunkát Krisztián Béla, az asztalos munkát pedig Boros 23 1930. december 21 -i feljegyzés. 342