Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

reparációját 1858-ban a félévi haszonbéri összegből finanszírozzák, a régi kútágast és vályút pedig elárverezik.

28 Atkáron a XIX. század második felében gyakori probléma a vízelvezető árkok és csatornák tisztántartása. Különösen a rétbirtokosok figyelmét hívja fel rendszeresen az igazgató, hogy „kanálisokat oly módon tisztíttassák ki, hogy a víz a kanális ne egy oldalán folyjon, hanem szabadon egész szélességben egyformán ". 1876-ban és 1879-ben is olyan határozatot hoztak, hogy akik nem tisztítják ki rendesen a csatornarészeiket, azok regáléjövedelmét az igazgató visszatartja és abból tisztíttatja ki az árkot.

29 1881. április 28-án és 29-én a mintegy 36 órán keresztül szakadatlanul zuhogó eső hatalmas kárt okozott a gyöngyöshalászi és a p. encsi határokon tetemes költséggel épített töltésben, védőgátban. Május 7-én megbízzák az igazgatót, hogy „a töltés költségével az ideig is hátralékban lévő rétbirtokosokat, ha még egyszeri felhívás után nyolc napi záros határidő alatt tartozásaikat kezéhez le nem fizetnék, perelje be".

30 Az utak építése és karbantartása is a közbirtokosság feladata volt. 1855-ben elhatározták, hogy az agyagásó gödrön keresztül vezetendő csányi közlekedési úton a tagosítás miatt szükséges egy alul 6 öl szélességű, felül 4 öl szélességű töltés építése. „Elkészítéséhez minden községbeli lakos (a cselédeket kivéve) aránylagos kézi munkával, ha pedig ez gyakorolható nem lenne, pénzbeli fizetéssel járulni kötelezettek. A töltés készítésekor pedig akar pénzes napszámosokkal, akar közös erővel fog az végbe értetni, felvigyázóul Petes Antal közbirtokos úr kéretett fel, kinek is némi kártalanításul naponként midőn a töltés készítésénél jelen leend egy pengő forint ajánlatott."

31 1856-ban a községi bíró kérte a közbirtokosságtól a rossz utak kijavítását. 1855-ben a tagosítás befejezése után három új híd építéséről döntöttek a csányi és a horti közlekedési utakon az ún. Hugyóka folyására, a közös kocsma mellett az országos út árkára és a Czibike kút melletti folyásra. „Igazgató úr olly módon hatalmaztatik fel, hogy a 3 előbbi hidak 3 öl, a Czibike kút melletti 2 1/2 öl szélességitek, keményfából készítettek legyenek, azon felül a csányi közlekedési úton való karfákkal is elláttassék, melyek közös költségen az illető mesteremberek által készítendő, s a közbirtokossági gyűlés előtt az igazgató által felmutatandó terv szerint csináltassanak."

32 A réti csatorna megrongálódott hídjának kijavításához 1859-ben a költségeket az illető rétbirtokosok félévi haszonbérleti járandóságából finanszírozták. 1879-ben Csáthy László és Szabó János gyöngyösi vállalkozó 285 forintért felvállalta a közbirtokossági rét részén lévő kanálison egy új tölgyfahíd elkészítését. A költség fedezetéül a rétbirtokosok számmára esedékes regálé beszámítása mellett a rétbirtokosokra arányosan kivetendő összegek szolgáltak.

33 A tűzvédelmet a közbirtokosság is fontosnak tartotta. 1866-ban és 1869-ben is felvetik egy vízi puska és egy vízhordó kocsi csináltatását, illetve vásárlását. Hogy erre mikor került sor, nem találunk utalást, mindenesetre 1889-ben 100 forintot adományoznak a községnek egy új szívó fecskendő vételára pótlására, az 1890-es kiadások között pedig 10 fttal szerepel a fecskendő javítása.

34 1903-ban két artézi kutat is fúrat a közbirtokosság, melyeket még abban az évben át is adtak a községnek. 28 HML. V-207/4. 24. 29 HML. V-207/4. 144., 154. 30 HML. V-207/4. 167. 31 HML. V-207/4. 3-4. 32 HML. V-207/4. 4. 33 HML. V-207/4. 246-147., 158. 34 HML. V-207/4. 229., 234. 322