Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

A közrend fenntartása nemcsak kötelessége, de érdeke is volt a közbirtokosságnak. Ebből a célból a téli hónapokban saját költségen éjjeliőröket alkalmaztak. Az 1860-as években két éjjeliőrt fogadott a közbirtokosság, akik január 12-től április 24-ig „esti 8 órai harangszótul kezdve reggeli 5 órai harangszóig minden éjjel, üdőjárás kivétel nélkül a melléjök rendelendő czirkáló egyénekkel folytonosan őrködni, minden előfordulható tolvajlásokat és más rendellenes eseményeket meggátlani, a vagy a lehetőségig korlátozni köteleztetnek. Kötelességük az éji őröknek a netalán előfordulandó rendellenes eseményekről az igazgatónak és a község bírájának jelentést tenni, és pedig ha a tény rögtönös segélyt vagy intézkedést igényel, idő tekintet nélkül a község bírájának azonnal ellenkezőleg másnap reggel". Fegyverről és lőszerről maguk gondoskodnak. Fizetésük 70 forint, amelyből 20 ft előleg, a többit pedig április l-jén fizetik ki részükre. 1869-ben már 100 forint a fizetésük.

35 A regálé jövedelem megváltása után már nem alkalmaznak éjjeliőröket, mert nincs miből finanszírozni. 1863-ban mezei rendőrt is választottak, Várkony László közbirtokost az alábbi feltételek mellett: „1 A rendőr egyedüli s kizárólagos felügyelete alatt csak a rét, s a falu alatt lévőkaszálható takarmánnyal ellátott kertek állanak. „. A becs alá való kárt a kártevő nevével együtt a károsultnak köteles bejelenteni. 3. Fáradozása némi pótlásául évenként 48 vis havonként 4 o.e. forintot fog húzni az igazgatóiul ki azon összeget a rétbirtokosokat illető kisebb kir. haszonvételek után járó haszonbéri összegbül ki veend. 4. A rét kerülő korlátlanul (értve a rét felügyeletet) rendelkezése alá bocsájtátik. 5. Minden tilalmas helyrül behajtott, a vagy ott talált és felösmért marhátúi járó törvényes hajtó bér a rendőr és rét kerülő tulajdonává válik azon feltétel alatt, hogy a hajtó bérbül 1/3 a kerülőt illeti, tartozik azonban a tilalom törők névjegyzékét az igazgatónak lelki ösméretes pontossággal bejelenteni. " Az 1870-es években rétkerülőkről van szó, akikről csak annyit tudunk, hogy „tartoznak az uraságifecskendőt és lajtot vízzel megtölteni, amidőn kívántatik, kerekeit megkenni mindannyiszor kívántatni fog"?

e Az egyház támogatása A kegyúri jog gyakorlása terhet is rótt a közbirtokosságokra. Az atkáriak 1860-ban a templom építésének folytatásához 1000 forint kölcsön felvételét határozzák el. A visszafizetés alapjául a kisebb királyi haszonvételek haszonbéri összegét jelölik ki. A közbirtokosság fizette a segédlelkész bérét is, aminek a 100 váltó cédulabeli forintról 100 ezüst forintra való felemelését kérte 1863-ban a gyöngyöshalászi lelkész, Lukács Ádám. A hatalmas szárazság és aszály miatt erre csak a következő évi Szent Mihály-naptól vállaltak kötelezettséget. Mivel a káplán fizetésének fedezetéül egyedül a regálé jövedelem szolgált, így annak megváltása után 1889-től ezt már nem tudják biztosítani.

37 Segélyezés Előfordult, hogy a közbirtokosság bevételeiből a szegény sorsú lakosok segélyezésére is jutott. Atkáron 1864-ben döntöttek úgy, hogy a kisebb királyi haszonvételek után já35 Vö: KÁLLAY István 1983. 127. HML. V-207/4. 80., 91-92. 36 HML. V-207/4. 78., 136. 37 HML. V-207/4. 77., 233-234. 323