Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők

Gy. Gömöri Ilona A HEVESI TEMETŐK Munkámban Heves mai temetőinek történetét, azok általános jellemzőit szándékozom bemutatni. Kitérek a már felszámolt temetők lehetőség szerinti ismertetésére, valamint néhány helytörténeti, kultúrtörténeti szempontból jelentős síremlék leírására is. Azonban jelen munka terjedelmi határai miatt temetőink komplex elemzésére nem vállalkozhatok. Terveim szerint a helyileg védendő síremlékek pontos leírását külön nyilvántartásban foglalom majd össze. A síremlékek feltárását, a jelen állapot dokumentálását több okból is fontosnak tartom. Mérnöki felmérés egyetlen temetőről sem készült. Nyilvántartást a Harang Bt. készített az általuk gondozott temetőkről, de a református és a zsidó sírkertekről semmilyen leírás nem készült. A másik ösztönző ok az, hogy a tapasztalat szerint a temetőrendezések során szinte évente semmisülnek meg régi formákat őrző vagy helytörténeti szempontból jelentős személyiségek síremlékei. Szomorú, hogy szándékos rongálásoknak is tanúi lehetünk. Előzmények Az Árpád-korban királyaink a templom mellé rendelték a temetőket, a templomok s a körülöttük lévő kerített hely, a cinterem lettek a temetkezés helyei, ahol a szűk hely miatt gyakoriak voltak az egymásba temetkezések. A XVI. századtól a helyszűke és egészségügyi okok, valamint a reformáció hatására megkezdődött a temetők lassú kitelepülésének folyamata. Ez elhúzódott a XIX. század második feléig, a végleges döntést csak az 1876. XIV. te. mondta ki.

1 Templomok alatti sírboltokba a település kegyurai, földbirtokosok, előkelőségek temetkeztek. A hevesi templom kriptájába is történt temetés, de erről egyelőre kutatás hiányában keveset tudhatunk. Az 1819. évi Canonica Visitatio szerint kb. 1771-ben Csörgheő Sándor állított családi temetkezés céljából egy kriptát a szentélyben, nagy kővel lezárva. Azonban ez nem szabályos, mert nincs a templomon kívüli bejárata, így ide mást nem temettek.

2 Ennek ellentmond egy 1941-ben készült feljegyzés, mely szerint, amikor a felújítás során a templom kövezetét felbontották, a kriptában 3 koporsót találtak.

3 Az egyik Csörgheő Pál királyi táblabíróé, aki Splényi Ilona bárónő férje volt és 1805-ben hunyt el.

4 A másik koporsót - mely rézfejű szegekkel volt kirakva - a nedves levegő megrongálta, 1 BALASSA Iván 1973. 228. 2 H. Róm. kat. Ek. Can. Vis. 1819.1.1. és DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 284. 3 Heves és Vidéke c. folyóirat 1941. dec. 14. 4 A Can. Vis. 1819. No. XXII. tudósít haláláról, de eltemetésének helyéről nem. 259