Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők

felirata olvashatatlanná vált. A harmadikban 6-8 éves leányka volt, neve ismeretlen, fejére koszorút és fátyolt helyeztek. Bikki Béla szerint az Orczy-család több tagja, így Orczy Lóránd ezredes és Orczy Szerafin is itt van eltemetve.

5 Lehetséges, hogy a sírbolt megépítésekor az ott talált csontokat még mélyebbre földelték el. 1942-ben a kripta lejáratát lebetonozták. A templom körüli temetkezésre vonatkozóan is csak részleges adataink vannak. A Can. Vis. szerint a templom körüli üres térség „egykor a hívek temetőjeként szolgált." A visszaemlékezések szerint mind 1942-ben, mind 1969-ben a templom mellett földmunkák közben számos emberi csontmaradvány került elő. Hevesen a temetőket a XVIII. század közepén már a település központján kívül találjuk. 1743-ban a városon kívüli, körülárkolt „temetőhelyet" említ egy forrás a pélyi határrészen.

6 Azonban kétséges, hogy ez azonos lenne a mai Alsó temetővel. A

II. József korában végzett térképfelmérés (1783) alapján ekkor Heves területén három temető létezett.

7 Az egyik a település északi szélén, melyet 1786-ban nyitottak meg

8 (az ún. régi, felszámolt temetők), a másik a Jász utca mellett „Apáthi felé", „méltóságos Orczy Lőrinc báró úr magtárának tőszomszédságában", melyet az 1764 utáni években nyitottak és alsó temetőnek nevezték, de a XIX. század közepén már nem használták.

9 A harmadik a Jász utca folytatásában külterületi részen a zsidók temetője. 1805-ben már Császon is volt temető.

10 A XIX. század közepén az újtelepi kivételével Heves ma ismert temetőinek mindegyike létezett. '

] Ezután a sírkertek helye alapvetően nem változott, csak területi módosulások történtek. A külterületen létesített temetők mára lakóövezetbe kerültek a település terjeszkedése miatt. Egyes nemesi családok a temetőkön kívül, saját birtokukon temették el halottaikat. Ilyen volt Pusztacsászon a Németh-család, akik saját sírboltot építettek kastélyuk mellett. Az 1960-as évekig meglévő kriptának kovácsoltvas ajtaján be lehetett látni a sírbolt belsejébe. Az építményhez közel állt Dömötöri Németh Albert 1848-49-es honvédőrnagy fehér márvány síremléke, mely ma restaurálásra várva a Múzeumi Kiállítóhelyen van.

12 Ugyancsak Pusztacsászon Szirmayné Buday Mária az 1875-ben emelt családi kápolna alá kriptát épített, ide szándékozott családját a temetőből átszállítani.

13 Napjainkban Hevesen öt, a hozzá tartozó Pusztacsászon egy temető van. Többen megállapították már, hogy a temető tükörképe az élő településnek. Valóban, a felekezeti hovatartozás, a lakosság társadalmi megoszlása, lélekszáma, a család településen belüli lakhelye, a nemzetségi összetartozás, - mind megmutatkoznak, visszatükröződnek a temetőkben. Hevesen az utóbbi másfél évszázadban a túlnyomórészt (80 % feletti) római katolikus lakosságnak öt, a 4-12 % közötti zsidóságnak mindvégig egy, a 3-5%-ot kitevő reformátusoknak két temetőjük volt. A római katolikusoknál fontos differenciáló tényező a la5 BIKKI Béla 1936. 5. - későbbi bejegyzés. 6 HML-IV-9/d/l 1. Nr. 244. - B. Gál Edit közlése. 7 MAJOR Jenő-PALOVICS Lajos 1981. IV. sz. térkép. 8 Can. Vis. 1819.1.1. 9 Can. Vis. 1819.

1.1., HML. Térképtár U. 158. 10 Can. Vis. 1819. No. XIII. 11 HML. Térképtár U. 158. Heves mezőváros belső telkeinek térképe 1842. 12 Eredeti helyéről a további védelem céljából 1990-ben Szedlák György szállította el. 13 HML. V-239/1. Képv. test. jkv. 1889. jún. 26. IV. engedély. 260 /