Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története
4. Negyedik számadási tétel a festék és a lenolaj. Ez kis jelentőségű. Ajánlatos volna egy itteni malom kerekét olaj ütésre alkalmazni. A rácok Gyöngyösről és máshonnét így féláron szerzik be a lenolajat. Minden apróságot figyelmen kívül hagyva, 6000-Ft-ért jobb nyomdát lehetne felállítani mint a jelenlegi. Milyen elgondolások legyenek az irányadóak a nyomda működtetésére ? 1. A nyomda prefektusa papi ember legyen, aki a zavarok elkerülése érdekében havonta számoljon el 2. Bauer, vagy bárki más lesz a főfactor, legyen jártas a mesterségben. 3. Legjobb volna két kitanult nyomdászsegédet alkalmazni, ezek mellé pedig négy inast.Volt a városban egy tanulatlan tanítványom, aki inaskodásának első hetében már tudott valamennyire nyomni, a második hónapban jól, fél év múlva pedig jó szedő lett. Az ilyen inasoknak célszerű volna élelmet, némi ruházatot adni. Legyenek egriek, mert ha kitelik az inasidő, tartásuk költségesebb, évente 100 máriást is kell nekik adni. Szívesebben is maradnak helyben mint segédek. 4. A nyomdában közhasználatú, szükséges könyveket kell nyomni, pl.: - tankönyveket, de ezek ne legyenek túlzottan vastagok, a tanuló így könnyebben meg tudja vásárolni saját pénzén. - az egri egyházmegyében használatos szertartáskönyvet - rituálét - Telekessy óta nem nyomták újra. Magam is csak egyet láttam. Csúf dolog, hogy ilyen terjedelmes egyházmegyének nincs szertartáskönyve. Nyomni kell, hogy minden plébánián és ffliában legyen legalább egy példány. Egy évben 600 példányt kellene szétosztani. - a nagyheti szertartások könyvéből is elkelne legalább 100 példány. - Egyéb kinyomandó könyvek között elsőhelyen a szentatyák könyveit kellene elővenni. Például Szent Ágoston írásainak nyomdai előállításával és eladásával néhány éven belül 10.000-Ft hasznot lehetne nyerni. Más egyházmegyék papjai is megvásárolnák a szentatyák írásait. - második helyen az egyháztörténet, majd a világtörténet könyvei állnak. Bonfini sok vevőnek kellene. - végezetül szükségesek héber, görög, oláh, német, magyar és szláv ABC-s könyvek és katekizmusok a triviális iskolákba. 48 Eddig ismeretlen okból azonban ekkor még Bauer tulajdonában maradt meg a nyomda. 1766. áprilisában a püspöki ceremoniárius és két egri szenátor az ifj. Landerer Lipót pesti nyomdásszal együtt fölbecsülte a nyomdát és számbavették annak adósságait is. Bauert a konzisztórium elé idézték, a nyomdát pedig a püspök átvette, a Püspöki Iskolának vissza nem fizetett kölcsönök fejében. Kifizette Bauer magán adósságait is, a maradék pénz pedig Baueré lett. írásban kellet választ adnia arra kérdésre, hogy mennyi fizetésért látná el a nyomdászi teendőket. Ezt azonban nem vállalta, hanem panasszal fordult a királynőhöz, de ezzel sem tudta visszafordítani helyzetét. A nyomda 1805-ik évi számadásában találkozunk egy Bauer Józseffel 49 , de megnyugtató módon nem lehetett a két személy azonosságát bizonyítani. Ez annál is inkább bizonytalanabb, mert A XVIII. század második felétől folyamatosan megtalálhatóak a Bauerek a város lakosai között. 48 Prot. 1765.518-519. 49 Számadás 1805. 5. 217
