Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története
A nyomda élére egyházmegyei pap került prefektusi megbízatással, Stancell József szemináriumi viceprefektus személyében, akit 1766. május 3-tól bízott meg a nyomda vezetésével Eszterházy püspök. 50 Ezzel a nyomda magánkorszaka lezárult, és ekkortól kezdődően az 1949-ben történt államosításig az egyházmegye tulajdonaként üzemelt. III. A nyomda püspökségi időszaka (1766-1804) 1766. május 2-án az említett Stanczell József megkapta prefektusi megbízatását 51 s az említett előzmények után 1766. május 3-tól a nyomda az egyházmegye tulajdonába került. Fennmaradt az első év számadása, amely ettől a naptól kezdődik 52 . Mivel a Püspöki Iskola kiegészítő részeként telepítették és a beindulásához illetve az eddigi üzemeléséhez szükséges kölcsönöket az iskola pénztárából fizették ki, ezért az egyházmegyén belül ide tartozott, amit a nyomdai impresszumok is kifejeztek. De nyomtatás az egész egyházmegye számára történt ami már a magánnyomda időszakában is így volt. 1763-ban pl. az esperesek tabelláit készítette el a nyomda annak rubrikáival együtt 53 . 1770-ben a püspök a levéltárosnak küldte el körlevelét a böjti fegyelemről azzal az utasítással, hogy a nyomdával készíttesse el és minden kerületnek valamint az egri plébánosnak is küldjön belőle. 54 Eszterházy 1766. június 16-án az esperesekhez írt körlevelében bejelentette a nyomda bekebelezését a „Schola Episcopalis''-Ъа vagyis az említett Püspöki Iskolába. Válogatási lehetőséget adott számukra a raktáron lévő könyvekből azok jegyzéke alapján, egyben jelezte, hogy tanácskozzak meg mely könyvekre van szükség, miket vennének leginkább. 55 Július 9-én utasította a prefektust, hogy írjon Seminszky Márton collectornak, aki ezt követően Egerbe jött dolgozni. 56 Ránk maradt a püspöki nyomda első, vagyis az 1766. május 3-tól 1767. május 3-ig terjedő időszakának számadása. 57 Ebben a bevételek egyebek mellett Huszty István már említett könyvének eladásából, egri és váci directorium kinyomtatásából, az oltáriszentség kongregáció 500 db. könyvéből stb. származtak. A kiadások között szerepeltek a segédek fizetései: Seminszky Márton kollektoré, Dittman János nyomóé, Paszternak Györgyé, és a nemrég felvett Bálint Ignác collector 2 heti fizetése. Továbbá a papírnak Pestről Egerbe történt szállítása, festék, spárga, olaj, rézpréselés, söprű, calendárium kötés, prés javíttatás, postaköltség stb. Ennek az első esztendei számadásnak a megtárgyalására az 1767. május 23-i konzisztóriumi ülésen került sor. Ekkor határozat született arról is, hogy a nyomda kötelezvény és 6%-os kamat ellenében 2000-Ft kölcsön vehet fel fejlesztésére Csák Istvántól. 58 Az 1767. július 6-i ülésen olvasták fel azt a királyi leirat, amely Bauernek a nyomda átvétele miatt tett panasza kapcsán íródott. 59 Augusztus 1-én Eszterházy válaszában 50 Prot. 1766. 182. 51 Prot. 1766. 204. 52 EFL AV. 566. rsz. 1766/1767. évi számadás 53 Prot. 1763. 489. 54 Prot. 1770. 690. 55 Prot. 1766. 245. 56 Prot. 1766. 285. 57 EFL AV. 566. rsz. 1766/1767. évi számadás 58 Prot. 1767. 847. 59 Prot. 1767. 907. 218
