Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története

hétszemélyes táblánk ülnökének, továbbá Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főispánjának felségünk elé terjesztett alázatos kérésére neki a és a püspökségben leendő utódainak császári és királyi hatalmunk teljességéből és különös kegyelmünkből megengedni és engedélyezni kegyeskedünk, hogy Eger püspöki városban egyházmegyéjének és az általa felállított Püspöki Iskola növendékeinek hasznára nyomdát létesítsen és abban a köz használatára könyveket nyomtathasson őmaga valamint a püspökségben leendő utódai is ezt tehessék, de azzal a kikötéssel, hogy a felállítandó új nyomdában semmi más könyv közre ne adassék, hanem csak olyan, amelyet a fent nevezett püspök vagy utódai által szabályszerűen megbízott könyvvizsgálók előzetesen a maguk módján átvizsgáltak s ezért püspöki joghatóság értelmében engedélyeztessenek. Ha pedig ezután valakinek könyvét kinyomtatják, vagy utánnyomják, azt a szokott példányban a mi királyi helytartótanácsunkhoz azonnal fel kell küldeni. Ennek elmulasztása esetén engedélyünk érvényét veszti, és azt visszavonjuk. Mindezt jelen engedélyokirattal engedélyezzük. Kelt... főhercegi városunkban Bécsben, Ausztriában 1760. január hó 19-ik napján. "

45 Heves vármegye közgyűlése 1760. március 15-i gyűlésén hirdette ki ezt a privilégium levelet.

46 Bauer azonban nem tudta elődjéhez hasonló színvonalon működtetni a nyomdát és mindinkább eladósodott. Az 1765. június 7-i konzisztóriumi ülésen határozat született arról, hogy a nyomda kerüljön az egyetem igazgatása alá, mivel a jelenlegi nyomdász adósságba keveredett és így alkalmatlan lett a nyomda vezetésére. Eszterházy megbízta Keller János szemináriumi prefektust, hogy írja össze mennyivel tartozik Bauer a Püspöki Iskolának. Vegye jegyzékbe a nyomda javára fennálló adósleveleket és a berendezést is. A nyomdász ezentúl minden új könyv nyomása alkalmával egy kinyomtatott példányt az eredetivel együtt mutasson meg a püspöknek.

47 Az 1765. június 20-án tartott konzisztóriumi ülés tárgyalta a nyomda ügyét. Itt Berényi Sándor teológiai tanár és kanonok jelentését olvasták fel, amely a következőket tartalmazta: 1. A nyomda vagyona elsősorban magukból a betűkből áll, amelyek ára az érc arányához képest változó. Az ólom mázsánkénti ára nem több 70 rajnai rénes forintnál. Könnyebség volna egy olyan városi polgárjoggal ellátandó betűvésnök, mint ahogyan azt Debrecenben tették. 2. A leltári anyag második tétele a papírmennyiség, amelyet adott időpontban hajón lehetne szállíttatni Pestre. A bécsi Trattner nyomdában 3 rajnai forintért nyomnak ki egy árkust 500 példányban mégpedig írópapíron, ugyanezt Egerben csak 5-Ft-ért és itatós papíron. 3. A harmadik tétel a nyomó- és szedősegédek fizetése. Ezeknek egynapi munkadíját a császári szabályzat 30 krajcárban állapította meg ha árkusok szerint fizetnek, a betűk nagyságához képest többet, vagy kevesebbet kapnak. Négy segédnek egy esztendei fzetése 624-Ft, ha pedig a Trattner -féle kalkuláció szerint történik a fizetés, akkor 1873-Ft és így levonva 1560-Ft-ot papír ára és segédfizetés címén, akkor 312-Ft lesz a tiszta haszon. A Bauer-féle kalkuláció szerint viszont 3190-Ft lesz a bevétel és ebből levonva az itteni papír árát és a segédfizetést, a haszon 872-Ft. 45 EFL. AV. 2435. rsz. 1131-1132. 46 HML. vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv 1760. 240. 47 Prot. 1765. 504. 216