Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

meg a jó minőségű pala fejtésére alkalmas telepet. 177

A tarkányi bányák helyeinek a kutatásakor Farkas Jánost a takarékossági is ösztönözte. 178

A palakőből viszonylag olcsón készítették a fedőpalát, de a bekerülési költségeket megnövelte, hogy a visnyói bánya, s az egri püspöki székhely között 50 km volt a távolság, és a szállítás megdrágította a palakövet, az utak is rosszak voltak. Különösen Szarvaskő körül, ahol egy rövid szakaszon a szurdoknál, az Eger patakban kellett haladni az utazónak lovastul, szerestül. 1843-ban szarvaskői szurdokot egy súlyos baleset után Pyrker János egri érsek tette robbantással, járhatóvá, miután a saját hintójával fordult fel és szenvedett sérüléseket. Felsőtárkány és Eger között 13 km volt a távolság. A bükkzsérci bányától a kész palakövet nem lehetett út híján közvetlenül a légvonalban mintegy 5 km-re lévő Felsőtárkányba fuvarozni. Zsércről út Egerbe csak Noszvajon át vezetett, s ez 20 km-nél több volt. A pala használhatóságát meg kellett ismerni, s ehhez idő kellett. Az időjárás is befolyásolta alkalmazását. Az aszályos években ismert, hogy gyakorta keletkeztek hatalmas tüzek, amelynek a növényi eredetű tetőfedő anyagok (zsúpszalma, nád, fazsindely) könnyen áldozatul estek. A XIX. század során 1805-ben, 1811-ben voltak országos aszályok, majd 1823-ban, 1825-ben, 1852-53-ban, s az 1860-63 között, 1866-ban pedig oly hatalmas szárazság volt, hogy még a Fertő tó is kiszáradt. A palafedél tartósságát, s azt, hogy időtállóbb a fazsindelynél, sőt olcsóbb és tűzállóbb néhány évtizedes építési gyakorlat igazolta. Az 1840-es évek derekára valamelyest javultak a közlekedési feltételek, s a visnyói jó minőségű pala Egeren keresztül eljutott távolabbi, megyén kívüli felhasználási helyekre is. A palafedél tűzbiztosabbnak bizonyult, amely elősegítette használatának szélesebb körű elterjedését. Az 1890-ben kiadott Gyöngyösi városi építési szabályrendelet tervezete előírta, hogy csak szilárd anyagból, kőből és téglából szabad építkezni, s a tetőzethez csak is tűzmentes anyagok: érc, cserép, palakő alkalmazhatók.

179 A falvakban pusztító tüzek hatására ott is alkalmazni kezdik. Nagyrédén az 1892. június. 20-án, villámcsapás okozta tűzben leégett templom tornyát a régi fazsindely helyett palakővel borították.

180 Nagyvisnyón - a kőfejtés egyik legjelentősebb centrumában - már 1887-ben a református templom tornyát fedték zsindelypalával. Ugyanitt az 1910 előtt egy tűzvész során leégett az ún. Alvég, amelynek a házait a tűz után palával fedték.

181 Besenyőtelken az 1911. szeptember 15-én kitört tűzben sok ház vált a lángok martalékává. Ezt követően nem csupán önkéntes tűzoltóságot szerveztek, hanem áttértek a palafedél használatára is.

182 177 HML. ХП-З/а/258. 1793. 100.§. 178 LÉNÁRT Andor 1982-1983. 213. 179 B.GÁL Edit 1998. 354. 180 MOLNÁR József 1966. 92. 181 DERCSÉNYI Dezso-VOIT Pál 1978. 462., 467. 182 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 551. 199