Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
A XIX-XX. századi építési adatok, archív fényképek, képeslapok tanúsága szerint a Bükk hegység bányáiból kikerült palával közel 60 Heves és Borsod megyei település épületein találkozhatunk. 183 A bükki palakő felhasználásában megfigyelhetünk egyfajta övezetességet. A követ alkalmazó községek (a palakőfejtő központokkal együtt) fele egy 50 km-es sugarú körön belül található. Ezen 50 km-en belüli és egyben legfontosabb piacok közt található Eger és Miskolc városa, ahol a legtömegesebben használták a zsindelypalát. A palakő piacának következő jelentősebb körzete az 50 és 100 km-es sugarú körön belül fekszik. Ennek a határait jelzik Poroszló, Tiszanána, Tarnaszentmiklós, Gyöngyös és Pétervására települések, amely az összes követ felhasználó helységek egyharmada, kb. 20 település. Heves megyében Hatvan és Boldog azok a legtávolabbi pontok, ahol a fedőpalát még felhasználták. Megállapítható, hogy a bükki zsindelypala alkalmazásának elsődleges piaca a bányáktól számított 100 km-es körzeten belül található. A bükki palának az értékesítési és felhasználási lehetőségeit elsődlegesen a közlekedés determinálta. A bányáktól távolodva a kész palakő ára drágább lett. Elősegítette a dél-hevesi területen Poroszlóig elterjedését az, hogy XIX. században sóért, fáért le kellett menni a fuvarosoknak a poroszlói révig, ahol oda útban a parasztszekerek cserepet, fát, követ, égetett meszet stb. szállítottak, visszafelé pedig mezőgazdasági terméket, halat, sót stb. vittek magukkal. Kétségtelenül érzékelhető, hogy azon irányokban, ahová a paraszti árucsere és migráció mozgása történelmileg kialakult, még a hiányos úthálózat ellenére is messzebb elterjedt a palakő az építkezéseken. Azt, hogy a Bükk vidéki palakőfejtés regionális jelentőségre tett szert, elősegítette, hogy a bányák a tájhatár közelében létesültek, vagyis abban a kereskedelmi övezetben, amely az Alföld és a hegyvidék találkozásának közelsége, évszázadok óta életben tartotta és működtette a termelt javak cseréjét. Ezen kívül tudunk még néhány olyan esetről, amikor esetenként 200, sőt 300 km távolságra is elszállították a követ, aminek elsősorban a visnyói vagy a kisgyőri fedőpala kiváló minősége lehet a magyarázata. 1817 előtt visnyói palakővel fedték a nádor Budán épült palotáját, Oroszlányban egy templomot, a pozsonyi serházat, továbbá a pesti evangélikus templomot, 184 továbbá a debreceni református templomot. Kisgyőrből a XIX. század derekán jelentős mennyiségű palát szállítottak Pestre. 185 Adatok híján csupán feltételezhető, hogy a visnyói pala a Bán-völgyén keresztül eljuthatott Gömör megyébe is. A bükki palák külföldi exportjáról nem tudunk, és nem is feltételezhető, hogy előfordult volna. 183 Ezek a következők: 1. Balaton, 2. Bélapátfalva, 3. Besenyőtelek, 4. Bogács, 5. Borsodnádasd, 6. Bükkzsérc, 7. Cserépfalu, 8. Cserépváralja, 9. Dédestapolcsány, 10. Dormánd, 11. Eger, 12. Egerbakta, 13. Egerszalók, 14. Feldebrő, 15. Felnémet, 16. Felsőtárkány, 17. Füzesabony, 18. Gyöngyös, 19. Harsány, 20. Heréd, 21. Kisgyőr, 22. Kömlő, 23. Lillafüred, 24. Mályinka, 25. Mezőkeresztes, 26. Mezőkövesd, 27. Mezőszemere, 28. Mezőtárkány, 29. Mikófalva, 30. Miskolc, 31. Nagyvisnyó, 32. Noszvaj, 33. Pétervására, 34. Poroszló, 35. Szentistván, 36. Szihalom, 37. Szilvásvárad, 38. Szomolya, 39. Szuhogy, 40. Tard, 41. Tarnaszentmiklós, 42. Tiszanána. - BALASSA Iván-HÁLA József 1998. 281. (Palabányák és palafedelű épületek a Bükk hegységben és a környékén a XVIII-XX. században c. térkép alapján).-Továbbá: 43. Boldog, 44. Demjén, 45. Egercsehi, 46. Egerfarmos, 47. Hatvan, 48. Kápolna, 49. Maklár, 50. Mónosbél, 41. Nagyréde, 52. Nagytálya, 53. Novaj, 54. Visonta.-Sgy. 184 CSIFFÁRY Gergely 1996. 73. 185 BALASSA Iván-HÁLA József 1998. 282. 200
