Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

Az avar kutak között is előfordult mindhárom típus, de gyakoribb a második altípus. A gyenge kivitel oka feltehetően az, hogy az ásók rosszabbak voltak, mint a római koriak.

48 A 12 kút közül csak öt nem látszott a gépi humuszoláskor, és közülük négy nem látszott a bolygatatlan humuszrétegben. Öt kútba vágtak be az avar korban hulladékgödröt, egyben (48.) egy másik - a kúthoz képest szuperpoziciós - gödör is volt. A szarmata kutakkal ellentétben az avar kutak alsó aknarészében is volt hulladék öt kútban (422, 382, 349,429, 223). A többi hét alsó aknarésze hasonlított a szarmata kutakhoz. Két kútnál volt DNy-i irányban, kettőnél ÉK-i irányban használati felület. A kutak vízszintje igen változó volt, sokkal kiegyensúlyozatlanabb, mint a szarmata kutaké. Legsekélyebb volt a 382. objektum, legmélyebb a 422. kút. Ez annál is inkább furcsa, mert a két kút szomszédos egymással.

49 A telep keleti szélén fekvő három kút (60, 9. és 48.) vízszintje között is van észlelhető különbség (2. ábra). Ha az összes kút vízszint változását nézzük (3. ábra), jól látszik az ingadozás. A legkorábbi szarmata kutak a Kr.u. 2. sz. közepére keltezhetők, újabbakat ástak a század utolsó negyedében, kevés késői, 3. sz. végi - 4. századi kút is van. A 223-as avar kút betöltéséből másodlagosan odakerült trombita fibula a korai szarmata szint anyagához tartozik, a 82-es kút szarmata és germán anyaga tipikus a markomann háborúk utáni időAvar kutak mélysége 2. ábra 48 Még a feltárás idején is nehezen lehetett dolgozni a kemény, agyagos, kötött talajban a jobbminőségű szerszámokkal. 49 Ld. 3. kép. 108