Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

Mai vízszint 50 100 3. ábra szakban, a 277. kút legfelső betöltési rétege pedig a késői időszakra keltezhető a belőle előkerült aláhajlított lábú fibula alapján. Az avar kutakat is hosszabb időszak alatt használták. A 317. kútnál például a korai periódus anyaga a kút legalján került elő, ezután még két feltöltési réteg volt. A kút felsőbb részében késői típusok jelentkeztek. A kutak nagy részénél a többrétegű feltöltés hosszabb időszakot jelez. Ezt jól illusztrálja a belőlük előkerült anyag is. A szántott rétegben jelentkező kutak (317, 382, 434, 405, 223, 249, 9.) felső betöltése volt a legkésőbbre keltezhető, ezeknél valamivel korábban töltődött fel egy kút, amelynek a bolygatatlan humuszrétegben is volt anyaga (422). 422. kútban talált kétgyöngyös, hengerpalást nélküli kétgyöngyös, lengőcsüngős fülbevaló pontos párhuzama nincs a Pásztor Adrien által öszszegyüjtött típusok között,

50 de egy-egy elemük megfelel a kompolti példánynak, például a granula sor az alsó üveggyöngy fölött, a testen és a karika végre erősített huzalrátét stb. Pásztor Adrien a kronológiai kérdéseket érintő vélemények összefoglalása után

51 megállapította, hogy: „A lengőcsüngőjü, hengerpalástos fülbevalók előfordulása a közép-avarkori lelőhelyekhez képest, a Duna-Tisza közén a legritkább. Viseletük viszonylag rövid ideig volt divatban, mert a késő-avarkor öntött veretű övgarnitúráival már nem mutatkoznak".

52 A legkorábbi volt a 188, 155, 150 és 160-as kút a betöltés alapján. 50 PÁSZTOR Adrien 1986. 51 PÁSZTOR Adrien 1986. 127. 52 PÁSZTOR Adrien 1986. 129. 109