Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

romos állapotú amelyet szerinte sürgősen helyre kellene hozni.

133 A fürdőház létesítésénél bizonyosan tévedett Wachtel, mert más adatokból tudjuk, hogy a br. Podmaniczky család majd 1848 után telepedett le a községben, s valószínű inkább csak átépítették a Podmaniczkyek a fürdőházat.

134 A Szurdoki fürdőház 1864-ben már Radvánszky Antal patai földbirtokos tulajdonában állt. A fürdőház épülete pontosan a szurdoki út mentén (Szurdokpüspökibe vezető út) a Köszvény kúttal szemben emelkedett. A pataiak ezt a nevezetes kutat Köszvény kútnak, Büdös kútnak, illetve Rongyos kútnak hívták.

135 A Köszvény kút elnevezés egyértelműen jelzi, hogy a fájós lábú falusiak izületi betegségeik gyógyítása végett keresték fel. A Büdös kút elnevezést valószínűleg a víz jellegzetes szaga miatt kapta. A Rongyos kút név eredete arra vezethető vissza, hogy a fürdőzők a levetett ruháikat, rongyaikat kiaggatták a fákra. A gyógyforrások eredetileg a népi forráskultusszal voltak kapcsolatban. A keresztény korszakban a szentekről nevezték el azokat Szentkútnak, s melléje gyakran kápolnát építettek. (Például: Mátraverebély, Szentkút). A gyógyforráshoz könyörgő és hálaáldozatot hoztak. A kegy helyekké vált forrásoknál ma is találunk - írja Vajkai Aurél 1955-ben - áldozatul hozott ajándékot, offert, fára aggatott rongyot. így például Andocson (Somogy megye) a búcsúhely kútja mellett hajtűt hagynak. Csobánkán (Pest megye) rongyot kötöznek az ágakra a gyógyulni vágyók.

136 Azt, hogy ugyanerről a szokásról van szó igazolja Pes thy Frigyes helynév gyűjtésének a leírásából, a Rongyos kútra utaló szövegrészlet, amelyet Ratskó Aljos községi bíró készített: „Rongyos kút: Egy igen jeles forrás gyógy erővel bír, onnan nyerte nevezetét, mivel régente egy nagy bokor volt a kút felett, s az úton járók a fekélyes vagy köszvényes tagjaikat benne megmosván, szokás szerint mindenik hagyott a bokorra akasztva egy darab rongyot, s így sok rongytól rongyos kútnak neveztetik, jelenleg fürdőház is létezik mellette - Szurdoki fürdőnek hívatik. "

137 A gyöngyöspatai Szurdokfürdő népessége 1810-1860 között 1810 28 rk. 1821 6rk. 1825 5rk. 1827 6 ág. 1834 7rk. 1835 5 rk.+4 1836 8rk. 1838 2 rk.+3 1840 3 rk.+3 1842 3 rk.+3 1844 4 ev. 1845 4 ág. 1846 4 ág. 1847 3ág. 1848 2 rk.+3 ág. 1849 2 rk.+3 ág. 1853 3 rk.+3 ág. 1854 6rk. 1855 4 rk.+3 ág. 1857 5rk. 1858 6rk. 1859 5rk. 1860 3rk. 133 WACHTEL, David, 1859. 162. 134 BOROVSZKY Samu, 1909. 42. 135 SZOMSZÉD András, 1992. 84-85. 136 VAJKAI Aurél, 1955. 99. 137 HML. IV -255/a/6. 1267/1865. számú irat. Helynevek Gyöngyös Pata községből Heves megyéből. Pata, 1865. XII. 3. 53