Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Az egri érseki sematizmusokban nyomon követhető népességadatok alapján a patai határban működő Szurdokfürdő az 1860-as évek derekáig létezett. A sematizmusokban 1867-72 közt szerepel Balneum Szurdok néven, viszont a népességszám megugrik, 11-20 fő közt ingadozik. Véleményem szerint 1867 után már csupán lakott hely a fürdő épülete. 1821-1860 között a szurdoki fürdő és csárda népességét a bérlő családja, illetve alkalmazottai jelentették, s általában 3-7 fő között változott a számuk. A vallási megoszlásuk változékonysága is aszerint módosult, ahogy a bérlők és alkalmazottak váltották egymást. 1870-ben már az egykori fürdőhelyet a település lakott külterületeként Szurdok fürdő néven ismerték.

138 Az 1877-ben készült ország leírás is megemlékezett Gyöngyöspata ásványos forrásáról, de a fürdőt nem említette.

139 Gyöngyöspata lakott külterületei közt 1913ig feltüntették Szurdokot^

40 Ez a XVIII-XIX. században kedvelt fürdőhely nem lett a modern korban gyógyfürdő, sőt az egykori épületeinek ma már nyoma sincs. A fürdő emlékét a község határában a Köszvény kút határnév őrzi.

141 Napjainkban a fürdő egykori épületeinek a helyét a Köszvény kút nevű, s máig bugyogó melegvizű forrással szemben, az országút túloldalán kell keresnünk. Gyöngyöstarján-Fajzatpuszta. Fürdőház A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstarján tói északnyugatra, mintegy 4 km távol a Kalyinka- és Más-patak közti hegyháton rejtőzik Fajzatpuszta. Szép környezetben, 8,6 hektár kiterjedésű angolpark közepén található egy klasszicista stílusban épült kúria, amely napjainkban is magántulajdonban van.

142 4. Gyöngyöstarján. Fajzatpusztai kastély látképe 1956-ban Bakó Ferenc felvétele. DIV Fotoadattár 350. 138 KOVÁCS Béla, 1991.81. 139 BALLAGI Károly-KIRÁLY Pál, 1877. 88. 140 KOVÁCS Béla, 1991. 89. 141 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV 77. 142 BODÓ Mihály, 1988. 38. 54