Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

2. A gyöngyösi Csathó-kerti vagy Alojzia fürdő 1910 körül. Gyöngyös, Mátra Múzeum. Levelezőlap-gyűjtemény. 73.1.212. 1922-ben még Heves megye főbb ásványos vizei között tartották számon az Alojzia fürdő timsós-vasas vizét.

119 1926-ban Noszky Jenő azt írta a fürdőről: „Timsósféle fürdő volt Gyöngyösön is a Pata felé vezető út mellett egy régi téglagyár helyén, de ma semmi különöset nem lehet már tudni róla. "

12

° A gyöngyösi Alojzia fürdőt a XIX-XX. században előszeretettel látogatták a város bordélyhölgyei, akiknek a timsós fürdő vize a kéjelgés során összeszedett különféle betegségekre is kedvező gyógyhatással volt, s ugyanakkor ott újabb kapcsolatokra is szert tehettek. Az úri osztály férfi tagjai a maximális diszkrécióra törekedvén, a Csathó-kerti fürdőben feltűnés nélkül találkozhattak a könnyűvérű hölgyekkel. Az ottani kádfürdő gyógyvizével, jól elszeparált szobáival, a helyi vagy a városból kihozott „személyzetével", mintha csak erre a célra létesült volna. Gyakran előfordult, hogy a férfi a városban kötött ismeretséget. A hölgy könnyű nyári napernyővel a vállán a Kálváriának vette az irányt, míg az úr az Üveghegyen át a Toka-patakig sétálgatott, s valahol a Csathó-kertben találkoztak.

121 Az adatok szerint az Alojzia fürdőt 1922-1926 közt bezárták. A gyöngyösi timsós forrás vizének a használata és a fürdő működése 1764-től 1922-ig követhető nyomon. Gyöngyös földrajzi nevei közt még szerepel a Fürdőház elnevezés a Kálvária közelében, amelyet Csathó-kerti fürdőnek is neveztek.

122 Az egykori fürdő épülete és a környék napjainkban igen elhanyagolt állapotban van, s még felfedezhetők a fürdőnek a lezárt kútja, a romjai, falmaradványai. 119 Hevesvármegye Tiszti Cím- és Névtára, 1922. 17. 120 NOSZKY Jenő, 1926. 142. 121 HORVÁTH László, 1998. 201. 122 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV 131. 50