Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Az Alojzia fürdő megszűnésének okai nem ismertek, csak kikövetkeztethetők. Véleményem szerint a fürdő további fejlődését gátolta az időközben már kiépült és méltán világhírűvé lett parádi fürdő közelsége, kényelme, ahol a timsós vízen kívül még a vasas és a csevicés források is rendelkezésre álltak, s Párád további két világháború közti fejlesztése mögött állami érdek állt. Ezen kívül a gyöngyösi timsós forrás csekély vízhozammal rendelkezett, és ez is korlátozta további bővítési, fejlesztési lehetőségeit. Határt szabhatott fenntartásának az is, hogy Gyöngyösön 1909-től, majd kibővítve 1924-től strandfürdőt is létesítettek. Gyöngyöspata. Szurdoki fürdőház 1330 közül Szurdok vagy Pathaszurdoka az Aba nembeli Patha fia Demeter fiai, Kemyn és Demeter birtoka, melyet az időben a rokon Szűcsiek csecsei monostoruknak követelnek, viszont az országbíró elhalasztja a Szűcsiek perét Pata unokáival szemben.

123 Minden valószínűség szerint már a XIV században ismerhették és használhatták Szurdok (Pataszurdoka) határában szabadon feltörő, melegvizű forrásának a vizét. A település utóbb az elpusztult falvak sorsára jutott. Az újkorban, a gyöngyöspatai határban álló ún. Szurdoki fürdőházat 1753-ban említik először a források. Ebből az 1753-as forrásból kiderül, hogy a környék lakosai évszázadok óta ismerik és használják a Köszvény kút vizét. Gyöngyöspata és a vele szomszédos Szurdokpüspöki falvak között folyó több évszázados határper az 1830-as években újrakezdődött. 1837-ben vallotta Mosintzky János Jobbágyi illetőségű lakos a vitatott kút és környékének a hovatartozásáról: „A kút a Pataiba (határba) esett, s Pata várossá használta örökké. " A tanú szerint a pataiak: „204 darab ökörcsordáját, borjúcsordáját, gulyás is, melyiknek lett volt Pásztor(a) itatgatta a Rongyos kútnál, melynek tetején egy gyertyánfabokor(!) is volt, melyre mindenféle fehér ruhát, pántlikát és rongyot aggattak a betegek, kik benne fájós testiket mosták. " A települések közötti határ vonalának megállapítására létrejött bizottság egy kompromisszumos megoldást javasolt, eszerint, mivel „...a Pataiak szakadatlanul a túlsó oldalon (a Szurdok-patak) kimutatott vonalig éltek (legeltettek), s máig is élik mindkét oldalon a Szurdok Pataknak egészen a Büdös Kútig a földet ezen túl pedig az emberi emlékezetet felül haladó időtől fennálló Szurdok nevű fürdőház vagyon... a kutat a Pataiba (határba) tudja, " - a kút maradjon a patai határban „oly világos kijelentéssel, hogy a kútból ezentúl is a Szurdok Püspökieknek vizet hordani és marhát itatni - szabad légyen. "

m Érdekessége, hogy a kút - elmondások szerint - sohasem fagyott be, nem is volt mély, de annál bővízűbbnek bizonyult.

125 A fürdőt, s a későbbi fürdőházat is a Köszvény kút nevű forrás vize táplálta. A Köszvény kúttól lovas szekéren, lajttal hordták a vizet a fürdőházba. Ez a Köszvény kút 210 méter magasan van a tengerszint felett, itt fakad a 17 °C-os vize, s a szurdokpüspöki határ közelében, de Gyöngyöspata területén tör a felszínre. A vize a Szurdokpüspökibe futó Szurdok-patakot táplálja. Ez a forrás a műúttól mintegy 50 m távolságra egy törés mentén felszálló forrás.

126 123 GYÖRFFY György, 1987. 138. 124 SZOMSZÉD András, 1992. 85. 125 SZOMSZÉD András, 1992. 85. 126 NOSZKYJenő, 1926. 142. 51