Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

gázt a metántartalmától gáztalanító medencében szabadítják meg, s így kerül palackozásra, illetve a gyógyfürdőbe.

93 A fürdőtelep a mai formájában 1947-ben épült ki. A kút palackozott vizét 1940-ben hozták először forgalomba, 1951 óta „Salvus" gyógyvíz néven vált ismertté. A termálkút vízhozama 1000 liter/perc, a sótartalma magas, 23 g/liter. A bükkszéki sósvíz az alkálihidrogén-karbonátos-kloridos, brómos-jódos gyógyvizek csoportjába tartozik. Ivókúra keretében eredményesen alkalmazható heveny és idült gyomorhurut, gyomorsavtúltengés, továbbá a légutak heveny, vagy idült gyulladásának a gyógyítására. Sikeresen alkalmazható bélrendszeri megbetegedések kezelésére. A gyógyhatású víz fürdőkúra formájában a reumatikus és izületi bántalmak gyógyulását segíti elő. 1980-ban 100 000 vendéget fogadott a fürdőtelep.

94 A bükkszéki forrásból 1959-ben percenként 1000 liter, naponta közel 14 400 hektoliter gyógyvíz tört fel. Az évben 10 000 üveget palackoztak, amelynek a felét exportálták.

95 Gyöngyös. Timsós fürdő Valószínűleg már a XVIII. század második felében ismerték és használták Gyöngyösön a Kálvária-hegy tövében található timsós forrás vizét. 1868-ban ezzel kapcsolatban azt írták róla, hogy „egykor a kút, ahol jelenleg a gyógyvíz fedeztetett fel, téglakészítés végett ásatott. "

% A Kálvária hegy agyagbányászatára, s az ott folyó téglaégetésre a legkorábbi adat 1713-ból van. A gyöngyösi timsós forrás vizét évtizedeken keresztül ún. ipari vízként hasznosították. A területen 1769 után a gr. Forgách család létesített egy újabb téglaégetőt. Egyéb vízfolyás híján ennek a forrásnak a vizét használták téglavetésre. A tulajdonos Forgách család utóbb a téglaház mellett akadó timsós forrás vizére kutat építtetett.

97 1840-ben Horváth Mihály szerint: „A Gyöngyös melletti timsós forrás elég bőven fizetett. '

m Ez a rövid utalás már a timsós víz egyfajta rendszeres használatát bizonyítja. Még mielőtt a fürdőt megépítették volna a víz mellé, hordószámra szállították a timsós lúgot Gyöngyösre, hogy a betegek élvezhessék azt.

99 A timsós forrás vizére 1847-ben felfigyelt Koczianovics József gyöngyösi gyógyszerész, aki ez időben gyakran megfordult a forrásvizet adó kútnál. Ezen útjai során egy kertész elmondásából megtudta, hogy a kút vize virágöntözésre nem alkalmas, mert a víztől megsárgultak. Koczianovics gyógyszerész ezután a vizet dr. Pirkler és Baumgartner uraknak ajánlotta, akik némely betegségre sikerrel használták azt. Még 1847-ben vegyileg megvizsgálta a vizet Koczianovics, majd később elemezte azt még Tognio Lajos pesti egyetemi tanár is.

100

1852-ben dr. Rottenbacher bécsi tanár is analizálta a timsós vizet, s a 93 PAPP Antal, 1972. 272. 94 CSEKE László, 1982. 125. 95 PETŐ Tibor, 1959. 129. 96 FRANTZ Alajos, 1868. 322. 97 A gyöngyösi Forgách-féle téglaégető múltjára lásd részletesen: CSIFFÁRY Gergely, 1996. 111-112. 98 HORVÁTH Mihály, 1840. 144. 99 FRANTZ Alajos, 1868. 322. 100 FRANTZ Alajos, 1868. 321. 47