Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

„Nyilvános irodalmi parádékat nem szervezünk". 49 10 lapból áll a „Gárdonyi Géza írói megjegyzései" 50 címet viselő kézirat, amely az író észrevételeit tartalmazza a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ebben is található több utalás arra, hogy Gárdonyi nem tartja tisztességesnek a Singer és Wolfner kiadói magatar­tását. „A műnek olyan új kiadása, amely a szerző beleegyezése nélkül nyomatott az előbbi kiadás szövege szerint (mellőzve például a szerző igazításait, bármi jelentékeny változta­tásait). Ez a pont szintén a személyes jogok biztosítéka. Goethe például nem adhatta vol­na ki nálunk a Fauszt második részét az első résszel kapcsolatban, ha a kiadó nem enged bővíteni - mint ezt velem a kiadóm (Singer és Wolfner) cselekszi, azt kérve a törvény­széktől, hogy az újságokban megjelent regényeimet azonmód kiadhassa, mert a szerződés ideje lejáróban van, s neki már akkor, ha még dolgozok a regényeken, elfogyna az ideje, hogy pénzt szerezzen a kiadatlan műveimmel. Viszont én nem az ő üzemének, hanem a magyar irodalomnak dolgozom, nem akarom engedni az irataim olyan hiányos és hibás lenyomtatását, ahogy az újságokban megjelentek." 51 Egy ceruzával és tollal írt cédulán Gárdonyi a művek illusztrálásával kapcsolatos szerzői jogokról is beszél. 52 Ezek a feljegyzések is a szerzői jogról szóló törvényjavaslat­tal kapcsolatosak: „Hiányzik az illusztrált művek tulajdonjogi kérdése. Társszerző-e tehát a művész, vagy csupán díszítő? (magyarázó.) 53 Vannak cédulák, amelyeken Gárdonyi egy-egy keserű gondolatát, végkövetkezteté­sét veti papírra: „Életfogytiglan való szerződés a kiadóval. Az író nem is sejti, mikor alá írja a nevét, hogy szegénységi fogadalomba bilincseli magát." 54 „A kiadónak nem az a legnagyobb bűne, hogy száz percentre dolgozik, minden uzso­rásnál nagyobb uzsorás, lélekbérlő. Hanem az, hogy nem szereti a könyvet. Nem is tudja mit árul, csak azt tudja, hogy pénzt adnak érte." 55 Gárdonyi győzött, de csak halála után. Fia, Gárdonyi József 1925-ben nyilatkozott a Világ hasábjain erről. „Apám valamennyi összegyűjtött munkája körülbelül hetvenöt kö­tetet tesz majd ki. Az ezután megjelenő kötetek száma jóval meg fogja haladni életében megjelent könyveinek mennyiségét, hiszen életében talán csak harminc könyve látott nap­világot. Munkáinak legnagyobb részét csak ezután ismeri majd meg a közönség. Miért? Részben azért, mert az utóbbi években apám egyáltalán nem adott ki könyvet. Régi kiadó­jával, akinél munkáit lekötötte, pörben állott, és addig nem akart könyvet kiadni, míg ez a pör el nem dől. Halála napján jött meg az ítélet, amely neki adott igazat és visszaadta könyvei szabadságát. Rengeteg kézirat és szétszórtan megjelent írás maradt utána, amely­nek kiadását utolsó napjaiban reám bízta. Hét regény, nagy sereg novella, följegyzések, aforizmák, tanulmányok vannak a hagyatékban. Az volt a kívánsága, hogy hátrahagyott 49 CÉDULÁK. Lelt. sz.: : 74.1.1. 4. o. 50 CÉDULÁK. Lelt. sz.: : 73.93.1. 51 CÉDULÁK. Lelt. sz.: : 73.93.1. 5.0. 52 CÉDULÁK. Lelt. sz.: : 73.90.1. l.o. 53 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 73.90.1. l.o. 54 CÉDULÁK. Lelt . sz. : 73.85.1. 55 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 73.87.1. 408

Next

/
Oldalképek
Tartalom