Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

Kovács tehát az öreg mester meghívására érkezett 1843 júniusában Firenzébe, s a következő év februárjáig maradt ott. Igen érdekesen írja le önéletírásában az ifjú Markó Károllyal tett utazását Rómától Firenzéig,

178 majd így folytatja. »1843. Az ifjú Markó Károlylyal szülői lakására érkezvén, oly szívélyes fogadtatásban részesültem miről fogalmam sem volt - és 8 egész hónapot töltöttem Toscanában, nagyrészt Florenczben, Olaszhon e kiváló nagyszerű kincsekben gazdag városában. -Nyár folytán Markó atyus vezetése alatt nagy kirándulásokat tettünk tály tanulmányok végett, bejártuk Pistáját, Prátót, Sz. Marcellót, Vico pisanót, St. Giuliánót, le Moline hegyi helységet, Luccát, és fürdőjét (Bagni di Lucca) és Burgót, mely kies hegységben fekszik, és hol a hires Luca della Robbiának több műveit láttuk mázas színes terra cottá-ban. - Pisában és erdőjében Markó András és én foglalkoztunk „teve festéssel"[...] Én Markó Bandival Livornó tengeri kikötőt is meglátogattam, ahol Chelli festő művésszel ismerkedtem meg.« Visszatérve Firenzébe az Uffizi képtárban és a Pitti palotában több másolatot is készített Rubens, Rembrandt, P. Veronese műveiről, de »festettem az ifjú Markó Károlyt, ennek Édes Anyját és Paulina nevű nővérét (miniatűr nagyságban), az Öreg Úr után sok rajzokat és olajbani tanulmányokat másoltam, a természet után is festettem és rajzoltam - valóságos művész életet életem«"

9 Markóval és a tanítványokkal tett kirándulások emlékét őrzi az a három akvarell, melyeken Kovács a szűk képkivágásban csak az ábrázolt tárgyra, táj motívumra koncentrál. Szemben a szokásos ceruzás részlettanulmányokkal az akvarell technikájával a plasztikusság, a térbeliség, a látvány víziója jobban megközelíthető, s a színekkel az árnyalatok, a tónusok gazdagsága árnyaltabban jeleníthető meg. A Hegyi patak sziklák közt,

m) tulajdonképpen előtértanulmánynak tekinthető, melyen ismét feltűnik a viselet-festményeken használt színkontraszt. Az egymáson tornyosuló barnás-vöröses sziklák között csordogál a kis hegyi patak, mely vizének haragos kékkel és zölddel megfestett foltja az előtér felé kiszélesedik. A kis zúgón fodrozódva átbukó víz felületén fehéren csillannak meg a fények, miközben szinte érezzük a víz hidegségét. Dürer is készített a tájban ehhez hasonló részlettanulmányokat, mely előképekre építve a német művészek vázlatai között is találunk különböző rajzokat és akvarelleket.

181 Dürer Kőbánya

m című akvarelljén, mely témában egész rajzsorozata ismert, ugyanaz a színvilág fedezhető fel, mint Kovács patakvölgyet ábrázoló művén. Kovács St. Giulianoban tett kirándulásának emlékét őrzi a másik két, oldott ecsetkezeléssel és finom színárnyalatokkal megfestett akvarell. A festményeken, melyeken elsősorban az egész képteret kitöltő tárgyakra koncentrált, elmaradt a nyitott háttér, miáltal közvetlen, szoros kapcsolatba kerülünk a kiválasztott motívummal. Minden apró fény, minden kis árnyék, a kövek múltat felidéző öregsége, s az őket benövő fűcsomók, mind közeli ismerősökké kell hogy váljanak számunkra a Szt. Giulianoi öreg kút

m című lapját nézve. Az igénytelen tárgy a művészt technikai tudásának tökéletes alkalmazására kény178 KOVÁCS Mihály 1992.32-38. 179 KOVÁCS Mihály 1992. 38. 180 Kovács Mihály: Hegyi patak sziklák közt, Bagni di lucca, 1843. akv, fedőfehér 270x175 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.480.) 181 A.E. Michalon (1796-1882) Antike architecturfragmente 222x296 mm (Bréma, Kunsthallae Ltsz: 69/177.) In: Das Aquarqll, 1984-85.kat:96. 182 A.Dürer: Kőbánya, 1495-96. k. akv. 233x197 mm (Milánó Amdrosiana) In: ZAMPA G. CHIESA,A.O.,1995.93. 183 Kovács Mihály: Szt. Giulianoi öreg kút, 1843. akv. 190x210 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz:55.454.) 388