Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

16. kép. Kovács Mihály: Ciszterna, Szt. Giuliano, 1843 akvarell, 355x235 mm Ltsz: DIV. 55.476. szenti: a jelentéktelen részletek pontos megfigyelésére, az anyagszerűseg visszaadására, a színek, tónusok, fények és árnyékok felületképző játékosságára, az ecsetkezelés pontosságára. A Szt. Giulianoban lévő Ciszternát™* ábrázoló lapján egy kislány figurája is feltűnik, kinek alakja életlépi hangulattal telíti e nem túl látványos, igénytelen tájképi elemet bemutató lapját. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van egy befejezetlen tájakvarellje,

185 melyen felfedezhetjük a Markói képfejlesztés és szerkesztés elvét és amely bepillantást enged Kovács festéstechnikájába is. A tenger és a párába burkolózó égbolt kékes derengéséből a távolban előtűnő sziget sziluettjét a középtérben a szárazföld tiszta színekkel megfestett tájelemei keretezik. Ezekkel az aprólékosan kidolgozott motívumokkal teljesesen elkészült, míg az előtér lombos fáinak csak ceruzával felvázolt kompozíciós terve látható a lapon. A Barabás által már kiválóan alkalmazott, nedves alapon való és a komplex, egyszerre fejlesztés elvét alkalmazó festésmód Kovács számára ismeretlen volt, inkább Markó részletező, lazúrozó technikáját alkalmazta akvarelljein. Ezek a kis akvarellek nem egyedüli darabjai Kovács 1843-as Markónál eltöltött hónapjainak, hanem előképei azoknak a szintén kis méretben megfestett olaj képeinek, me184 Kovács Mihály: Ciszterna, Szt. Giuliano, 1843. akv. 355x235 mm (Eger, Dobó István Vármúzeum Ltsz: 55.476.) 185 Kovács Mihály: Veduta del Isola Gorgone, 1843. akv cer. 205x292 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1927-1998. 389