Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

megbecsülését, munkásságuk kölcsönös elismerését vetíti elénk. Ez a hangulat érezhető ki Barabás visszaemlékezéseiből is a Markóval együtt töltött időszakról szóló leírásban. További talány, hogy Markó melyik Károlyi grófra utal levelében. Károlyi István gróf,

173 aki a forradalom előtt évekig Olaszországban élt, Markó pályafutását a kezdetektől figyelemmel kísérte, s a művészeteknek nagy kedvelőjeként a fiatal tehetségeket pártolta. Markónak azonban István gróf öccsével, Károlyi Györggyel

174 is volt kapcsolata, hiszen az ő megbízására készítette 1836-ban az Asszonyok a kútnál"

5 című festményt a Szüret"

6 című kép párjaként. Tájkép a szabadban - Festői kirándulások Toszkánában Markó mellett Kovács számára egy új terület megismerésére, a tájfestészet felfedezésére, s egy felszabadultabb, festőibb látásmód megszerzésére nyílott lehetőség. Ez, a tájfestészetben elmerülő korszaka volt munkásságának legérzékenyebb, legérdekesebb része, amit hazatérve sajnos nem folytatott. Markó művészképzésében jelentős helyet foglalt el a természet utáni festés, a „táj-tanulmányok" végzése. Lánya visszaemlékezése szerint Markó nézete az volt, hogy tanítványai csak fessék azt, ami őket Isten szabad ege alatt megragadja, és fessék úgy mint azt saját érzékük diktálja.

177 Ez mégsem jelentette a látvány adta impresszión alapuló, érzelem vezérelte festői szabadságot, azaz valamiféle, a barbizoniakkal rokon „paysage intime" bensőséges irányzatot, hanem a természet változó arcának minél pontosabb megfigyelését, a részletek naturális lejegyzését. A szabad ég alatti festés, a motívumgyűjtés tehát mindig kiegészült az akadémián tanult klasszikus kompozíciótanra építő szerkezeti, távlattani ismeretekkel. így tehát utóbb az értelem kontrollja mindig kiküszöbölte az esetlegességet, s kiegyensúlyozott, szabályszerű, harmonikus kompozíciók születtek. Mégis Kovács festészetében ez az időszak a korábbi merev, konvencionális festésmódjával szemben előrelépést hozott. 173 Károlyi István gróf (1797-1881) főispán, a MTA tagja, ki később Ligeti Antalnak is pártfogója lett, itáliai és keleti utazásainak elősegítője és programadójaként. Ő szabta meg. hogy Ligeti mely tájakat rajzolja, fesse le. Nevéhez fűződik az Ybl Miklós által tervezett fóti templom építtetése is. Hosszú ideig volt a Szent István Társulat elnöke. 174 Károlyi György (1802-1877) politikus, a MTA tagja, Széchenyi barátja, több Ny-európai útján kísérője. 1825-ben részt vett a MTA megalapításában. A reformmozgalom támogatója. Batthyány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja. 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő. Tagja volt a MTA épületére kiírt tervpályázatot elbíráló Építési Bizottságának. A szabadságharc idején huszárezredet állított fel, amiért a szabadságharc után fogságba került. 1867-től ismét főispán, majd koronaőr volt. Barabás Miklós készített róla 1878ban egy szép egészalakos portrét, olaj, vászon 251x164 cm (Budapest, MNM TKCs Ltsz: 2283.) In: MTA 1992.kat: 86. 175 id. Markó Károly: Asszonyok a kútnál, 1836. olaj, vászon 63,5x84 cm (Budapest, Károlyi Mihályné tulajdona 1982) In: BODNÁR Éva 1982,kat.VIII. 176 id. Markó Károly: Szüret, Tarantella, 1835 olaj, vászon 64x84 cm Ez a kép is gróf Károlyi György számára készült, s az 1840-es Műegyleti kiállításon a korabeli kritika lelkesen fogadta. (Károlyi Mihályné tulajdona -1982). In: BODNÁR Éva 1982.kat:V. 177 SZANA Tamás 1898. 387