Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

Tanárai bíztatására és sokszor megélhetés gyanánt névnapi üdvözlőkártyákat, virágkoszorúkat festett, »és ily módon Kunhegyes városában ismeretes egyéniségre vergődtem.«

134 Felfedezését is egy akvarelljének köszönhette, melyről így számol be életrajzában: »1832 tavaszán[...] haza rándultam szüleimhez Tisza Abádra, s ott a Báró Orczy László gazdasági Tisztatójának Dolinszky Györgynek neve napjára vizfestékkel egy koszorút festettem s bele névnapi köszöntő verset írtam. Ezen koszorút meglátta Udvardy János Heves megyei mérnök és figyelmeztette reá az Uraság Meghatalmazottját,]...] kinek a nemes lelkű báró (ki azon időben Olasz Országban tartózkodott) elutazása előtt meghagyta, hogy az ő birtokán valami talentumos fiút észre vesznek, azt az б költségén pártolás alá vegyék]...] Nem volt magyar Országban boldogabb ember mint én.«

nb A pesti rajziskolába küldték, ahol Landau Lémárdnál (1790-1868) két évig tanulta a rajzolás alapjait, mely iskola kereteit hamarosan kinőtte, s 1835-ben a bécsi akadémiára került. Hogy ott az akvarell festészettel kapcsolatba került-e nem tudjuk, de első tanára a kiváló akvarellfestő Füger tanítványa, Kari Gsellhofer (1779-1858) volt.

136 Kovács Mihály Itáliában Kovács Mihály Itáliai útjának első helyszíne Velence volt, ahol öt hónapot töltött. Kapcsolatba került az akadémián tanító művészekkel, de a rendszeres képzésben nem vehetett részt, hiszen olaszországi útja is elsősorban gyógyulásának ötleteként vetődött fel bécsi orvosában.

137 »Velence egészen meglepett szépsége és különössége által, a műkincsek láttára pedig éppen magamon kívül voltam. És örültem hogy Olaszhonban vagyok. Azonban hirét vettem hogy Pettenkof

en festesz collegám Pádovában tartózkodik és az ott fekvő osztrák lovasság egyik ezredében hadapród. Azonnal elhatároztam hogy[...J meglátogatom...«

m August van Pettenkofen (1822-1889) nevét azért emelem ki, mert az akvarellfestés egyik legnagyobb bécsi képviselője volt s a magyar művészettel is számos módon érintkezésbe került festészete. A Kovács és közte fennálló bécsi kapcsolatból feltéte134 KOVÁCS Mihály 1992. 24. 135 KOVÁCS Mihály 1992. 25. 136 Kovács első tanára Kark Gselhoffer volt „ki mindvégig jóakaróm volt[...] Később Petter [Anton Petter 1781-1858, ki akkor az akadémia igazgatója volt], Kuppelweiser [Leopold Kupelweiser 1796-1862], Ender [Johann Ender 1793-1854] és kivált Danhauser József [1805-1845] talentumos Tanár alatt kezdtem olajban festeni[...]"KOVÁCS Mihály 1992.26. Tanulmányai során elsajátított mindent, ami az akadémikus kánon szerint szükséges volt egy festőnövendék számára. Kupelweiser szigorú nazarénus vallásos festészete és ennek ellentéteként Dsanhauser érzelmes egyéni élményen alapuló festészete hatott rá leginkább. In: LUDÁNYi Gabriella 1987.8. Ebben az időben volt az akadémia növendéke. Deutsch Mór, Schäffer Béla, Boros János, Sterio Károly, Weber Henrik, ifj, Markó Károly, Borsos József, Henrich Ede és Molnár József is. 137 Természetesen nagy örömére szolgált pártfogójának, báró Orczy Lászlónak támogatása a gyógykezeléssel egybekötött tanulmányútját illetően.„[...]1842 tavaszán nagy mely fájdalmak állottak be. Orvosom Olasz Országot ajánlotta gyógyszerül s annak enyhe szelid éghajlatát. Jótevőm megkérdezett: Reményled é hogy Olasz Országig kibirod az utazást? (:mert akkor még csak Landkutscherrel utaztunk :) - Énnekem teljes bizalmam van, hogy az Olasz éghajlat alatt egészségem megjavul - és rám adva atyai áldását útra bocsátott[...]" KOVÁCS Mihály 1992.26. 376