Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében
A pisai csendes, nyugalmas élet után élénk társadalmi és művészeti élet várta Firenzében (1843-1848). Művei mégis továbbra is a nyugalmat, a természet szépségeire rácsodálkozó, s azzal tökéletes harmóniában élő embert ábrázolják. A Tájkép Firenze környékén m című oldott ecsetkezelésű akvarellje érdekes perspektivikus megoldásával, de a Markótól megszokott fény-árnyék játékával kiváló darabja papírra készült munkáinak. Ennek az akvarellnek a másik érdekessége, hogy az emberi figurák teljesen elmaradnak róla, csakúgy, mint a Táj vízeséssel^ című minuciózus rajzáról. A függőleges képkivágásban - melyet Markó igen ritkán alkalmazott - is rokonságot mutat e két mű. Markó életének utolsó évtizedét Villa L'Appeggiben töltötte. Ebből az időszakból elsősorban rajzai ismertek, melyek akvarelljei vei egyetemben, oldottabbak, széles foltokban tartott ecsetkezelésűek lettek (pl. Tájvázlat m ). Az Ugolino della Gherardesca gróf által felajánlott kastély a Firenze gyönyörű környékén kialakult pihenőövezetben volt, így e ragyogó nyári lakok egyikében nyugalomra lelt a sokak által tisztelt mester. 1843-ban az akadémia tanárává választása után stílusával hatása alá vonta a festő ifjúság jelentős részét. Műterme is mindig nyitva állt a tanulni vágyó fiatal művészek előtt. Művészetének egyre növekvő hírneve otthonába vonzotta a fiatal magyar művészeket, akik egyre többen keresték fel, így 1842-ben Kovács Mihály is. Az akvarell technika szerepe Kovács Mihály munkásságában Ismerkedés a technikával Kovács nagyapja akaratából és támogatásával került a kunhegy esi gimnáziumba, ahol »láttam, hogy [...] több gyerek rajzol és vízfestékkel fest - én egész lázba estém, és minden erőmet össze szedtem hogy őket utolérjem, és ha lehet le is hagyjam[...] eleinte vegetabilis festékekkel festettem, és magam készítette ecseteket használtam, mert pénzem nem volt „vájogfestéket venni; [...Jegy ottani iskolatársam atyja[...] a Debreczenyi vásárból[...J igen szép finom festéket hozott magával. [...] oskolatársam nekem megmutatta az őfesték készletét melyet az atyja hozott. - Én minden darabot az ujjamon megpróbáltam, és minthogy már setétedett az idő másnap reggelre halasztottam a vásárlást, hogy napvilágnál válasszam ki a festéket. - Hanem a vágy annyira felzaklatott hogy egész éjjel nem tudtam aludni[...J A'midőn hajnalodott már mentem a kereskedőhözl.--] De ki volt boldogabb nállam, mikor a katulyát tele szép finom festékkel (: akkori fogalmam szerint :) vittem az oskolába?!« m 129 Id. Markó Károly: Tóbiás az angyallal, 1834. akv. cer. 194x264 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1938-3293.) In: MNG 1991 kat:85.; Tóbiás az angyallal, 1843. cer. 266x379 mm (Budapest, MGN Ltsz: 1899-222/32.) In: MNG 1991 kat:84. Tóbiás az angyallal olaj, vászon 29x40,5 cm (Budapest, MNG Ltsz:3073.) In: BODNÁR Éva 1982.kat:29. 130 Id. Markó Károly: Tájkép Firenze környékén, 1840-es évek akv. cer. .227x185 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1902.261.) In: MNG 1985.kat: 82. 131 Id. Markó Károly: Táj vízeséssel, 1840-es évek biszter, cer. 355x287 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1955-5623.) In: MNG 1985. kat:62. 132 Id. Markó Károly: Tájvázlat, 1850-es évek biszter, akv. 148x198 mm (Budapest, MNG Ltsz: 1955-5629.) In: BODNÁR Éva 1982.19. 133 KOVÁCS Mihály 1992. 23. 375
