Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

Kovács Mihály és kiemelkedő magyar pályatársainak akvarellképei Az akvarellfestészet kiemelkedő magyar mesterei közül elsőként id. Marko Károly érkezett Olaszországba. 1832-ben hagyta ott Bécset, hogy a XVII. század nagy klasszikus mesterein okulva kialakíthassa a maga sajátos stílusát. Nagy festőink közül Barabás Mik­lós követte őt 1834-ben, kinek akvarellstílusára igen nagy hatással volt William Leighton Leitch (1804-1883) skót akvarellfestővel való találkozása Velencében. Közel egy évtized­del később érkezett Itáliába Kovács Mihály, ki mind Markóval, mind Barabással mély ba­ráti és szakmai kapcsolatban állt 50 és hat évet töltött itt. Az olasz és a magyar forradalom 1848-as eseményei meghiúsították tervét, miszerint még három évig külföldön kívánt ma­radni, hiszen hazafias lelkülete hazahívta. Brocky Károly kétszer is járt Olaszországban. Még igen fiatal volt, amikor 1837 körül feltételezhetően útba ejtette tanulmányútja során, majd 1844-46-ban tett európai körútján ismét végigjárta ezt a tájat. Barabás Miklós A legrövidebb időt Barabás Miklós töltötte Itáliában. Ő sem hagyta ki előtte a „szo­kásos" bécsi tanulmányokat, hiszen a kor megkövetelte rendszeres stúdiumokat és az ana­tómiában való jártasságot szerette volna minél jobban elsajátítani ott. Támogató hiányá­ban saját keresetéből iratkozott be, de pénze kevésnek bizonyulván csak egy évfolyamon át vehetett részt az akadémiai képzésben. 51 A művészetben elért eredményeit elszántságá­nak, nagy akaraterejének, ösztönös, spontán karakterérzékének köszönhette. Bármerre járt, bárkivel találkozott igyekezett minden mesterségbeli fogást eltanulni. Bécsben erő­sen hatott rá tanárának, a Magyarországon is gyakran foglalkoztatott Johann Endernek 52 (1793-1854) klasszicizáló akadémikus stílusa, és ott találkozott először id. Marko Károly­lyal és Brocky Károllyal is, valamint Beniczky Lajossal, kiről megkapó, igazi bécsi bie­dermeier hangulatú akvarell-portrét készített. 53 Bécset elhagyva több évig Bukarestben és más erdélyi városokban kereste megélhetését, mely évek „a magába vonulás, elmélyedés és kibontakozás évei voltak Barabásra nézve, az önmagára-találás sorsdöntő évei." 54 Már Erdélyben is készített tajakvarelleket. Ezek közül említést érdemel a laza könnyedséggel előadott, romantikus hangvételű, divatos képmotívumot, Hunyadi János gáldi templomá­nak romjait ábrázoló lapja. 55 50 Kovács Mihály 1854-es leveleiben sok minden olvasható Barabással fenntartott kapcsolatáról, feléje forduló feltétlen bizalmáról, barátságáról. E barátság emlékeként Kovács önéletírása is, Barabás sógorától, Szegedi Maszák Hugótól került jelenlegi őrzési helyére a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába. 20055/0978 1-164. 51 BARABÁS Miklós 1998. 60-71. A Bécsi Akadémián, 1829-1830 című fejezet 52 Széchenyi István 1831-ben rendelte meg Johann Endernek a Magyar Tudományos Akadémia alle­góriája című festményt (olaj, vászon 350x250 cm MTA gyűjteménye) In: SZABÓ Júlia 1985.120., MNG 1992. 2. Közli a képhez készült ceruza és akvarell vázlatokat is. (Budapest, MTA Ltsz: 95.) 53 Barabás Miklós: Ablakban könyöklő férfi (Beniczky Lajos portréja), 1930. karton, akvarell, gouache 154x120 mm (magántulajdon) In: MNG 1985.kat.3. 54 HOFFMANN Edit 1950.17. 55 Barabás Miklós: Hunyadi János gáldi templomának romjai, 1834. akv. 221x292 mm (Budapest, MNG 1937-3084) In: SZVOBODAD. Gabriella 1983.kat 11. 359

Next

/
Oldalképek
Tartalom