Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

Kovács Mihály és kiemelkedő magyar pályatársainak akvarellképei Az akvarellfestészet kiemelkedő magyar mesterei közül elsőként id. Marko Károly érkezett Olaszországba. 1832-ben hagyta ott Bécset, hogy a XVII. század nagy klasszikus mesterein okulva kialakíthassa a maga sajátos stílusát. Nagy festőink közül Barabás Miklós követte őt 1834-ben, kinek akvarellstílusára igen nagy hatással volt William Leighton Leitch (1804-1883) skót akvarellfestővel való találkozása Velencében. Közel egy évtizeddel később érkezett Itáliába Kovács Mihály, ki mind Markóval, mind Barabással mély baráti és szakmai kapcsolatban állt

50 és hat évet töltött itt. Az olasz és a magyar forradalom 1848-as eseményei meghiúsították tervét, miszerint még három évig külföldön kívánt maradni, hiszen hazafias lelkülete hazahívta. Brocky Károly kétszer is járt Olaszországban. Még igen fiatal volt, amikor 1837 körül feltételezhetően útba ejtette tanulmányútja során, majd 1844-46-ban tett európai körútján ismét végigjárta ezt a tájat. Barabás Miklós A legrövidebb időt Barabás Miklós töltötte Itáliában. Ő sem hagyta ki előtte a „szokásos" bécsi tanulmányokat, hiszen a kor megkövetelte rendszeres stúdiumokat és az anatómiában való jártasságot szerette volna minél jobban elsajátítani ott. Támogató hiányában saját keresetéből iratkozott be, de pénze kevésnek bizonyulván csak egy évfolyamon át vehetett részt az akadémiai képzésben.

51 A művészetben elért eredményeit elszántságának, nagy akaraterejének, ösztönös, spontán karakterérzékének köszönhette. Bármerre járt, bárkivel találkozott igyekezett minden mesterségbeli fogást eltanulni. Bécsben erősen hatott rá tanárának, a Magyarországon is gyakran foglalkoztatott Johann Endernek

52 (1793-1854) klasszicizáló akadémikus stílusa, és ott találkozott először id. Marko Károlylyal és Brocky Károllyal is, valamint Beniczky Lajossal, kiről megkapó, igazi bécsi biedermeier hangulatú akvarell-portrét készített.

53 Bécset elhagyva több évig Bukarestben és más erdélyi városokban kereste megélhetését, mely évek „a magába vonulás, elmélyedés és kibontakozás évei voltak Barabásra nézve, az önmagára-találás sorsdöntő évei."

54 Már Erdélyben is készített tajakvarelleket. Ezek közül említést érdemel a laza könnyedséggel előadott, romantikus hangvételű, divatos képmotívumot, Hunyadi János gáldi templomának romjait ábrázoló lapja.

55 50 Kovács Mihály 1854-es leveleiben sok minden olvasható Barabással fenntartott kapcsolatáról, feléje forduló feltétlen bizalmáról, barátságáról. E barátság emlékeként Kovács önéletírása is, Barabás sógorától, Szegedi Maszák Hugótól került jelenlegi őrzési helyére a Magyar Nemzeti Galéria Adattárába. 20055/0978 1-164. 51 BARABÁS Miklós 1998. 60-71. A Bécsi Akadémián, 1829-1830 című fejezet 52 Széchenyi István 1831-ben rendelte meg Johann Endernek a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája című festményt (olaj, vászon 350x250 cm MTA gyűjteménye) In: SZABÓ Júlia 1985.120., MNG 1992. 2. Közli a képhez készült ceruza és akvarell vázlatokat is. (Budapest, MTA Ltsz: 95.) 53 Barabás Miklós: Ablakban könyöklő férfi (Beniczky Lajos portréja), 1930. karton, akvarell, gouache 154x120 mm (magántulajdon) In: MNG 1985.kat.3. 54 HOFFMANN Edit 1950.17. 55 Barabás Miklós: Hunyadi János gáldi templomának romjai, 1834. akv. 221x292 mm (Budapest, MNG 1937-3084) In: SZVOBODAD. Gabriella 1983.kat 11. 359