Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

H. Szilasi Ágota: Olaszországi akvarellképek 1830–1848 között Kovács Mihály és pályatársai életművében

A hangulatos, érintetlen, kellemes éghajlatú tájat járva a művészek rajzvázlataikon, akvarelljeiken örökítették meg a vidéket, népviseletes figurákat, etnográfiai érdekessége­ket, valamint úti leveleikben, önéletírásaikban tudósítottak tapasztalataikról, kialakuló kapcsolataikról. 30 Barabás Miklós 31 és Kovács Mihály igen részletes és értékes leírást ha­gyott ránk önéletrajzában az ott töltött időszakról, az ott tartózkodó művészekről, 32 a ki­30 A XIX. század első felétől, amikor a művészettörténészek is lázas gyűjtésbe kezdenek, egyre divatosabbá vált az „utijegyzet" műfaja, melynek legfontosabb célja a soha nem látott, ismeret­len tárgyak megfigyelése, pontos leírása. A romantikusok „festői utazásainak" impresszióit egyre inkább felváltják a ténymegállapító, katalógusszerű adathalmazzal ellátott feljegyzések. In: MAROSI Ernő 1976.66. 31 Barabás önéletírásában megemlíti Beniczky Lajost, a velencei akadémia tanárait és tanulóit, Kozina Sándort és öccsét, Galetti János turini festőt, a művészetére nagy hatást gyakorló William Leighton Leitch-et, és természetesen Markó Károlyt. 32 Kovács itáliai tartózkodása alatt a leghosszabb időt Rómában töltötte. A városba érkezése után az ott vele kapcsolatba kerülő művészekről így ír: „Miután nagy izgalmam csillapulni kezdett megismer­kedtem több igen derék művésszel: legelőször is Rómában tartózkodó három magyar hazánkfiával: Züllich Rudolf szobrász, Vidra Ferdinánd festesz és Vitkovszky építésszel, ez utóbbi ajánlott enge­met Biscasillas nemes spanyol eredetű családnak, melynél 6 évet töltöttem[...] Az osztrák művészek között a nemes jellemű és tehetségű Mayer Károlyt [Karl Mayer 1810-1876] ismertem és szerettem meg (a'ki 9 évi Rómában tartózkodása után Bécsbe visszatérve ott St. Anna képzőművészeti Akadé­mián tanár lett[...]). Barátságunk sohasem szűnt meg. A másik Stohl Mihály [Mihael Stohl 1814­1882] aquarell festesz. Maria Nicolajewna orosz cs. Nagyherczegnő pártfogoltja vólt[...] Blaas Ká­roly [Karl von Blaas 1815-1894] Tyrol születésű kitűnő művész történelmi és egyházi festesz, jeles fresco és sokoldalú művésszel és családjával ugyancsak nagy jó ismeretségben és benső barátságban voltam, nem különben Rahl Károllyal [Karl Heinrich Rahl 1812-1865 - Kovácsra igen nagy hatással volt], aki igen tevékeny történelmi képíró, a görög literaturának nagy kedvelője és ismerője volt- a Velenczei Oskolának buzgó és rendíthetetlen híve - ez is egyenes jellem, mint az elősorolt német col­légáim. - Széles és nagyterjedelmű mythologiai s az ó-görög művészet ismeretét sok tanulságot sze­rezhetett körülte a fiatal művész. - Blaas és Rahl ugyancsak Akadémiai tanárok és versenytársak vól­tak[...] Corneliussal [Peter, Cornelius 1783-1867], Owerbeckel [Johann Friedrich Overbeck 1789­1869, a nazarénus festőiskola megalapítója], Podesti [Francesco Podesti 1800-1895], Capaldival, Kruzemannal [Jan Adam Kruseman 1804-1862], Schraderrel [Julius Schrader 1815-1900], Charles Beckersei [Karl Becker 1820-1900], Holbeck, és Jerichau [Jens Aldorf Jerichau 1916-1883] Dániai szobrászokkal, Richter Jánossal [valószínűbb, hogy Gustav Richterről van szó 1823-1884], Ricárd franczia arcképfestésszel [Louis-Gustave Ricard 1823-1873] és sok belga, porosz, orosz, spanyol, né­met sőt még egy Zeno Cleartis ncvü gögör tájfestésszel is megismerkedtem, a'ki az Öreg Markó ha­zánkfiának volt tanítványa. 1846-ban ismerkedtem meg Ybl Miklós [1814-1891] építésszel[...] akkor már a talentumos és könnyelmű Henrich Eduárd is Rómában volt. Guttmann Jakab [1813-1860] te­hetséges (Aradi születésű) szobrászt is ott ismertem meg[...] Az Aacheni születésű Réthel Alfrédot [Alfred Rethel 1816-1859] majd elfelejtettem^..] Műhelye éppen az enyém mellett volt.. Bromeis és Willers kitűnő tájfestlészek, Dreber Ferenc [Heinrich Dreber 1822-1875] Alfonso Chierici, Fernando és Luigi Galli, Mussini (fiorenúno) [Luigi Musseini 1813-1888] Schoenmann [Josef Schönmann] hist, festesz. Emmanuel Max [1810-1900] szobrász, Schwab építész. - Wittmer hist, festesz, Riedel [August Wilhelm Riedr 1796-1880] genre festesz. Kandier, Flatz [Gedhard Flatz 1800-1881] szent v. egyházi festesz képezték sok másokkal ismerőseim körét[...]" Az olaszországi út leírása, melyben még más művészekkel való találkozására is utal In. KOVÁCS Mihály 1992. 26-41. 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom