Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Veres Gábor: A népi jogélet tárgyai

változatai voltak. A családi tulaj donjel alkalmazásának ebben az esetben sokszor a technika szabott gátat, hiszen a falusi kovácsmesterek nem mindig tudtak pl: olyan billogot készíteni, mely az esetenként bonyolult jeleket minden tekintetben visszatükrözte. Az említetteknél sokkal kevésbé feltárt a kisebb értékkel bíró ingóságok jogi jeleinek rendszere. Ezeknél is megfigyelhető' volt természetesen a családfő jelének az alkalmazása. Az írásbeliség terjedésével a hagyományos jogi jelek bomlása is megkezdődött a magyar parasztság körében. A XIX. századtól az iskolázottsági mutatók emelkedésével függ ez össze. Az írás megkönnyíti a nyilvántartást. A nevek kezdőbetűi (monogram) a saját kézírással írva szintén egyedi jellé válnak. A XIX. század közepétől a nép körében használt tárgyakon is egyre gyakoribbá válnak a szövegek. Ezek egy része csak díszítés pl: a falvédők készítői között voltak olyanok, akik minták alapján varrták a feliratokat, s az írás pontos tartalmát nem is ismerték.

3 A szövegek között több olyan, amelyeknél a díszítő és a tartalmi kifejezés - esetünkben jogi vonatkozás - összekapcsolódott. Ebben az esetben közvetlen jogi tartalomról aligha beszélhetünk, az írás díszítésként szolgált. A néprajzi vizsgálatnál a jogi dogmatika tágítása, szélesebb körű értelmezése szükséges, mert ellenkező esetben pusztán a nép körében funkcionáló államilag deklarált és szankcionált joggal foglalkozhatnánk. Számtalan jogi elem élt és él a parasztság körében, melyet az adott időszakban hatályban lévő törvények nem tartalmaznak. Ezek csoportosításáról Popp László tanulmányában olvashatunk

4

. A népi jogélet vizsgálatánál olyan viszonyokat veszünk nagyító alá, melyek a népi gyakorlatban érvényesülnek. A jogviszonyt a jogtudomány a polgári jog tárgykörében, mint események és dolgok kapcsolatának valamilyen szintű jelzését fogja fel. A jogi jelek két elváló szintjét vizsgálhatjuk: van egyrészt a fizikai megjelenés szintje, másrészt a gondolati szint. Ebben a megközelítésben a jogi jel hírként fogható fel, melyet a jelentés és egy fizikai hordozó egységeként definiálhatunk.

5 A jel és az ahhoz kapcsolódójelentés egyaránt átalakuló. A jel az, ami fizikai mivolta miatt állandóbb, az ehhez kapcsolódó jelentés azonban térben és időben egyaránt nagyobb változást mutat, melyet Tárkány Szűcs Ernő elemzett.

6 A „fizikai hordozó" a tárgyakon megjelenő jelek, írások a gyűjteményekben árulkodnak különböző generációk életéről, élethelyzeteiről. A jelentés a változó élethez, a megjelenő új viszonyokhoz igazodik. A múzeumi gyűjteményekben és a falusi padlásokon található jelzett tárgyak hordozzák azt az élethelyzetet, hagyományos jogviszonyt, melyből rekonstruálható a népi jogélet néhány momentuma. A paraszti kultúra különböző korszakaiból fennmaradt jelzett tárgyak a rájuk vonatkozó feljegyzésekkel és gyűjtésekkel együtt olyan életviszonyokról és az ehhez kapcsolódó jogi viszonyokról tudósítanak, melyek ma már eltűntek vagy átalakultak. A háztartás tárgyai A háztartás körében használt tárgyak - értékét tekintve - a paraszti tulajdon legkisebb részét tették ki. A háztartás, a házi munka sok olyan egyszerű tárgyat is kívánt, melyet az emberek maguk is el tudtak készíteni, (kanalak, különböző tárolóedények) Az alacsony 3 CS. SCHWALM Edit 1997. 4 PAPP László 1948. 5 GRÁFIK Imre 1972/a. 77. 6 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1948. 286